A föld alatt menekült volna Ferenc József és Horthy

„Egyelőre csak találgatunk a kastély alatt húzódó alagútrendszer valódi méretével és rendeltetésével kapcsolatban” - mondta el Újváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgató-helyettese. A szájhagyomány szerint ugyanis már a Grassalkovichok idejében föld alatti járatok vezettek ki a kastélyból (ez a hiedelem kíséri egyébként csaknem az összes magyarországi kastélyt és várat), amelyeket a Kiegyezés után meghosszabbítottak és tovább építettek, hogy baj esetén az uralkodó Ferenc József és Erzsébet királyné a föld alatt, biztonságban érhessen el a vasútállomásra, a Királyi váróterem épületéhez.

„Hogy valóban vezetett-e alagút a vasútállomás irányába, nem lehet egyelőre igazolni, az azonban biztos, hogy a Monarchia fejlett hírszerző-besúgó hálózatot tartott fenn. Az ügynökök pedig nyilván nem a kastély főbejáratán közlekedtek, ha beszámolni valójuk akadt” - mondta Újváry Tamás.

Bár a kastély alatti járatrendszer ma meglehetősen alacsony, egyes visszaemlékezések szerint korábban akár lovaskocsival is lehetett közlekedni benne, később azonban feltöltötték. A széles járatokból kis beugrók nyílnak: ezekből fűtötték egykor a lakosztályok falait.



A kastély következő, kormányzói korszakából is maradt fenn hiedelem: eszerint ekkor építettek volna ki egy olyan alagutat, amely a repülőtérhez vezetett – ez szolgálta volna Horthy Miklós és családja menekülését, ha az épületet a felszínen nem tudják elhagyni. Egy harmadik föld alatti útvonalat is nyilvántart a szóbeszéd: ez a máriabesnyői templomig vezetett volna – ám ez több mint négy kilométerre van légvonalban a kastélytól. „Valószínű, hogy a járatok vezetnek valahová” - véli az igazgató-helyettes.

Amikor aztán a szovjet katonák birtokukba vették az épületet, elfalazták a folyosókat. A kastély vezetése nemrég kibontatta az egyik ilyen téglafalat, ahol néhány lépés után szintén a szovjetek által rakott falba ütköztek. Nem folytatták a kutatást, azonban már tervezik a járatrendszer felderítését, már csak azért is, mert idővel a magyar borvidékeket bemutató múzeumot szeretnének berendezni a pincében.

A kastély másik, már jól ismert föld alatti objektuma a Horthy-bunker, amelyet hamarosan megnyitnak a látogatók előtt. A falakat már újravakolták, jelenleg a helyiségeket és a folyosót szárítják. Így néhány hét múlva a kastély föld alatti titkai közül az első már megnyílhat a látogatók előtt.

Még több fotó a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején