Sopronba költözik a berlini fal

Fodor Tamás, a város polgármestere szerdán a Berlin, illetve Németország újraegyesülése legfőbb szimbólumának számító Brandenburgi kapunál vette át a mintegy 40 kilós faldarabot, amely két évtizeddel a berlini "bontás" után Sopronban, pontosabban Sopronpusztánál ismét felhasználásra kerül.

Mégpedig beépül abba a monumentális emlékműbe, amelyet Melocco Miklós készít a történelmi határnyitás, illetve a páneurópai piknik emlékére. A tervek szerint a Szabadság szobrának elnevezett emlékmű - amelynek alapkövét szombaton rakják le Sopronpusztánál - az évfordulóra, azaz augusztus 19-re teljes "pompájában" áll majd, megerősítve a berlini faldarabbal.

Sopron polgármestere emlékeztetett arra, hogy a páneurópai piknik idején, 1989. augusztus 19-én néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ, s mintegy hatszáz egykori keletnémet jutott át Ausztriába. S felidézte a német egység kancellárjának, Helmut Kohlnak azt a történelmi szállóigévé vált mondatát, amely szerint a magyar határnyitás ütötte ki az első téglát a berlini falból. Azt pedig immár a német-magyar barátság, az európai egyesülés jelképének nevezte, hogy most egy "tégla", azaz egy 40 kilós faldarab Melocco Miklós emlékművét erősíti majd azon a helyen, ahol az akkori NDK-sok először léphették át a határt.

Az ominózus, mintegy 30x40 centiméteres kőtömb a krónikák szerint nem sokkal az 1989. november 9-én kezdődött "falomlás" után került lebontásra a főváros Tiergarten nevű negyedében. S jóval később egy berlini ház pincéjében talált rá Werner Fuhrmann, aki ma a Freundeskreis Europa Berlin elnevezésű szervezet vezetője, s aki Fodor Tamással és Melocco Miklóssal fő kezdeményezője volt a jelképes faldarab Sopronpusztára történő "költöztetésének". Eredetéhez - mint azt Werner Fuhrmann hangsúlyozta - nem fér kétség. És hogy milyen céllal kerül most Magyarországra? Werner Fuhrmann szerint üzenet az ifjúságnak, a felejtés megakadályozására, az emlékezés érdekében. S a két ország közötti barátság jeleként.

A Szabadság szobrát augusztus 19-én avatják az egykori történelmi piknik helyszínén, és az eseményt egy új piknik, s egy újabb Európa-koncert is követi. A megemlékezések azonban - Sólyom László köztársasági elnök védnökségével - valójában már augusztus 17-én megkezdődnek, mégpedig egy tudományos konferenciával. A "nagy napra", azaz augusztus 19-re pedig magas rangú külföldi vendégeket is várnak: nem kizárt, hogy Angela Merkel kancellár is a történelmi "piknikezők" között lesz, ezt azonban Berlinben hivatalosan még nem erősítették meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai