Íme a kérdés, amely ledöntötte a berlini falat

1989. november 9-én, egy órával azelőtt, hogy Günther Schabowskinak, az NDK propagandaminiszterének sajtóértekezletére sietett volna, megszólalt Ehrman telefonja. A hívó úgy jelentkezett be, mint „a tengeralattjáró” embere, és azt javasolta az olasz újságírónak, hogy kérdezze meg a minisztertől: mikor szüntetik meg a keletnémetek számára az utazási korlátozásokat. Ehrman felismerte a hívót: Günther Pötschke, a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának tagja volt az, aki egyben az ADN keletnémet hírügynökséget is vezette. A hírügynökség székházát nevezték ugyanis tengeralattjárónak.

A tanácsot megfogadva Ehrman feltette a sugallt kérdést, amelyre a miniszter bizonytalan hangon ugyan, de így válaszolt: „azt hiszem, akár azonnal”. Ehrman már rohant is, hogy leadja tudósítását arról, hogy „a keletnémet kormány olyan bejelentést tett, amely valószínűleg felér a berlini fal leomlásával”. Néhány órával később Trabantok sokasága haladt át a csaknem 30 éven át lezárt átkelőpontokon.

Riccardo Ehrman kérdésével híressé vált, a hátterét azonban csak most fedte fel. A 20. évforduló alkalmából az olasz sajtóban is felelevenítették az eseményeket, és az ominózus kérdésről is elhangzottak különböző vélemények. Több cikk is ártatlan vagy esetleges felvetésnek, szerencsés kíváncsiságnak minősítette. A jelenleg Madridban élő tudósító ezért határozta el, hogy nyilvánosságra hozza a titkot, annál is inkább, mert Pötschke nemrég meghalt, így az ügy őt már nem érinthette.

„Ez a kérdés nem véletlenül hangzott el. Egy újságíró munkájának eredménye volt, aki ismerte az országot, sok kapcsolattal rendelkezett, közöttük a forrással” - mondta Ehrman a Corriere della Sera című olasz napilapnak. Nem értett egyet azzal az újkeletű feltételezéssel sem, hogy valamiféle „összeesküvés” húzódott a jó tanács mögött, és a „tengeralattjáró” emberének olyan politikai céljai lettek volna, amelyet a rendszer belső ellentétei diktáltak. „Pötschke ismerte a helyzetet, ismert engem, bízott bennem és adott egy tippet” - hangoztatta az ANSA tudósítója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban