Megkezdődött a magyar zsidók feltételezett tömegsírjának feltárása

A feltételezett tömegsír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik a Cottbus közelében fekvő Jamlitz településen, ahol annak idején - 1943 és 1945 között - a sachsenhauseni koncentrációs táborhoz tartozó külső tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak.



A történészek szerint azonban 1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci karhatalmi alakulat, az SS február 2-án és 3-án, két helyszínen kíméletlenül agyonlőtte. A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szerint a jamlitzi tömegsír 753, a nácik által meggyilkolt magyar és lengyel zsidó holttestét rejti, s a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban.



Az első tömegsírra építőmunkások 1971 májusában egy helyi kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak, s abban 589, többségében ugyancsak magyar zsidó földi maradványait találtak meg. A jamlitz-lieberosei hatóságok a 90-es évek közepén kezdtek hozzá a második tömegsír kereséséhez. A brandenburgi alapítvány irányításával a rendelkezésre álló dokumentumok, illetve néhány tanú vallomása alapján jutottak el ahhoz a telekhez, ahol a feltételezett tömegsír a legnagyobb valószínűséggel található, a feltárást azonban a korábbi telektulajdonos az elmúlt év végéig megakadályozta. Akkor azonban a brandenburgi fellebbviteli bíróságon megállapodás jött létre a tulajdonos, illetve a jamlitz-lieberosei hatóságok között, s ezzel elhárult az akadály a tervezett feltárás elől.



Üdvözölte a feltárás megkezdését a Németországi Zsidók Központi Tanácsa is. Peter Fischer, a tanács elnökségének tagja az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a berlini magyar nagykövetség közreműködésével tájékoztatni kívánják a magyar hatóságokat, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) a kutatás állásáról, illetve a feltárás eredményéről. Fischer, - aki az első tömegsír feltárása után Magyarországon személyesen is igyekezett tájékoztatni a hozzátartozókat - közölte, hogy a helyszínen egyfajta emlékhelyet terveznek kialakítani, végső döntés ezzel kapcsolatban azonban még nem született.

Jörg Schönbohm brandenburgi belügyminiszter a német, illetve a tartományi hatóságok alapvető történelmi, illetve humanitárius kötelességének nevezte a feltárást, s ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az áldozatok hozzátartozóival szembeni felelősségre utalt. Az áldozatok emlékének megőrzését elengedhetetlennek nevezte. Kiemelte ugyanakkor a feltárás jelképes üzenetét is, emlékeztetve a szélsőjobboldal erősödésére Brandenburg tartományban is.

A hatóságok szerint a feltárás mintegy három hetet vehet igénybe, s annak eredményessége esetén törvényszéki orvosok kezdik meg az azonosítást. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok nem tartalmazzák a magyar, illetve lengyel áldozatok nevét. Nem zárta ki azonban, hogy - akárcsak annak idején az első tömegsír feltárásakor - olyan személyes tárgyakat találhatnak, amelyek segíthetik az azonosítást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében