Különleges fotógyűjteményt vett a Nemzeti Múzeum

Az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Hiller István oktatási és kulturális miniszter elmondta: összesen 1010 felvétel, ezen belül 937 fotó, 48 vintázs, 5 gyűjteményen kívüli fénykép és 20 ajándékkép került Magyarországra. A kulturális tárca tavaly 300 millió forintos támogatást nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeumnak a gyűjtemény megszerzésére és a szállítás, a kiállítás költségeire.

A műtárgyakra tavaly december 30-án kötötte meg a szerződést a magyar múzeum az ICP-vel. A vételár 835 ezer dollár volt, a vevő eredetileg 167 millió forintra becsülte a hagyaték értékét, a becsült és a tényleges vételár 200 forintos dollár árfolyamon egyezik meg. "A magyar nemzeti kulturális örökség gyarapításának jeles napja a mai, sok ember kétévi munkájának eredménye" - fogalmazott Hiller István a sajtótájékoztatón. Kiemelte: Robert Capa a világ egyik leghíresebb fotósa volt, képei az egyetemes fotóművészet alkotásai közé tartoznak. Hiller István kitért arra is, hogy a Capa-hagyatékot gondozó ICP-t a fotóművész öccse, Cornell Capa hozta létre 1974-ben, és a központ ma már fogalom a fotóművészetben: nemcsak kiállítóhely, hanem iskola is, hiszen évente hatezer hallgató látogatja fotóstanfolyamait.

A 937 felvétel negatívjáról az 1990-es évek elején Cornell Capa felügyelete mellett 40x50 centiméteres nagyítás készült három példányban: egy sorozat az ICP-é, egy Tokióban található, a harmadik válogatás képezi a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény alapját. A fotókról ebben a kidolgozásban és ebben a formában további példányok már nem készülhetnek.

A gyűjtemény néhány darabjából március 5-20. között egy "bemelegítő" kiállítást tartanak a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a fotók egy nagy tárlaton július 2. és október 16. között lesznek láthatók a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban. A tervek szerint a Capa-gyűjtemény október közepétől 13 várost (Salgótarjánt, Miskolcot, Sárospatakot, Debrecent, Szolnokot, Békéscsabát, Szegedet, Szombathelyt, Győrt, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Paksot és Pécset) érintő országjárásra indul.

Páldi Lívia főkurátor többek között arról beszélt, hogy a Ludwig Múzeumban nyíló kiállításon bemutatják Robert Capa 1948-ban Magyarországon készített képeit is (az 1913-ban Budapesten született, de fiatalon külföldre távozott fotós akkor hat hetet töltött Magyarországon). Kiemelte: Capa fotói híradások voltak, újságokban jelentek meg és képein keresztül a fotózsurnalizmus kialakulása is nyomon követhető. "A kiállításra szeretnénk újságokat, dokumentumokat, leveleket is kölcsönkérni az ICP-től, hogy Robert Capa teljes munkásságát be tudjuk mutatni" - jelentette ki a főkurátor.

Capa öt háborúban is fotózott, de készített felvételeket békében, világjáró utazásai során is. A most megvásárolt gyűjtemény - amelyet Kincses Károly és E. Csorba Csilla fotótörténész tavaly ősszel az ICP munkatársaival válogatott össze - tartalmazza a már publikált, Capát igazán híressé tevő 500 fotót (köztük 1932-es Trockij-sorozatát, a spanyol polgárháborúban készült, A milicista halála című felvételét, és utolsó képét, amelyet Indokínában készített, mielőtt aknára lépett volna), de azokat is, amelyeket korábban soha nem láthatott a közönség.

Robert Capa 1913-ban Budapesten, Friedmann Endre Ernő néven született. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi főiskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de onnan 1933-ban Párizsba költözött. Ott találkozott Gerda Pohorylle (a szakmában ismert nevén Gerda Taro) fotográfusnővel, és ez a találkozás nem csupán a szerelmet, hanem a szakmai összefonódást is jelentette számukra. Haditudósítóként mindketten részt vettek az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban. Capa ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely egy milicista halálát - azt a pillanatot, amikor lövedék éri - örökíti meg. Gerda 1937-ben a köztársaságiak visszavonulásakor halálos balesetet szenvedett.

Capa ezután a japán-kínai háborúban (1938) készített képeket. A második világháború alatt a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei az egész világon ismertek - ő volt az egyetlen fotós, aki az első hullámmal partot ért, majd az összes filmtekercs felhasználása után az első kórházhajóval visszajutott Nagy-Britanniába. Nem az ő hibája volt, hogy előhíváskor a film túl gyors szárítása miatt a felvételek nagy része tönkrement, és csak néhány kocka maradt használható, azok is kissé életlenek.

Az 1948-as palesztinai történésekről, az izraeli-arab háborúról is beszámolt képeivel. A Life tudósítójaként 1954-ben, az indokínai harctéren - a vietnami Thai Binh-ben - aknára lépve vesztette életét. Robert Capa nem csupán hadi cselekményekről készített képeket, hanem híres művészekről is - barátai között tudhatta például Ernest Hemingwayt és Pablo Picassót. Gyöngéd szálak fűzték Ingrid Bergmanhoz is, de erről a titokban tartott kapcsolatról nem készült, vagy legalábbis nem maradt fenn fotó. Mindezt talán Pierce Brosnan készülő filmjében is láthatjuk majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
• Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
• Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
• Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
• Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc