Megnyílt a kubai elektronikus Hemingway-archívum

Az archívumban láthatók fotók, levelek és kéziratok, például az Akiért a harang szól című regény kiadatlan epilógusa. Szerepelnek benne olyan kódolt üzenetek is, amelyeket az író jachtjáról küldött a második világháború idején, miközben a sziget körül német tengeralattjárók után kutatott. Az anyag évtizedeken át Hemingway kubai házának pincéjében porosodott.

Ada Rosa Alfonso Morales, a havannai Ernest Hemingway Múzeum igazgatója szerint a 3194 oldalnyi dokumentumból eddig mintegy 2 ezret digitalizáltak. A Hemingway-archívum betekintést nyújt az író életének kubai korszakába, amely a mai napig kevésbé ismert az irodalomtörténészek előtt; az anyag gyakorlatilag első ízben válik hozzáférhetővé diákok és kutatók számára. A kutatáshoz elektronikus kópiákat is lehet kérni a kubai kulturális örökség tanácsától.

A tervet a kubaiak az amerikai társadalomtudományi kutató tanáccsal közösen valósították meg egy 2002-es megállapodás alapján, amelynek célja az eredeti Hemingway-anyag megóvása volt. A dokumentumokról készült CD-ket és mikrofilmeket elküldték a bostoni John F. Kennedy könyvtárnak, a későbbiekben valószínűleg az internetre is felkerülnek a felbecsülhetetlen értékű irodalomtörténeti kincsek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült