Bronzkori aranykincs Bulgáriából
2008. október 21. 17:31 MTI
Bronzkori aranykincsre bukkantak a bolgár régészek a Szakar-hegység déli részén egy sírhalom - kurgán - feltárása során.
A csaknem három méter magas és 31 méter átmérőjű mesterséges domb, mint kiderült, két szakaszban épült: az elsőt az i.e. 2. évezred második felében, azaz a bronzkorban hozták létre, a másodikat pedig az i.sz. 2. évszázadban, a római korban - olvasható a News.bg. című bolgár hírportálon.
A bronzkorban terméskőből és agyagból megépítettek egy teraszt és erre került jóval később a döngölt padlójú, kvarckőből megépített 8 méter átmérőjű és 2 méter magas sírkamra. A létesítmény "földszintjén" hamvasztották el az elhunytat, földi maradványait pedig egy díszes agyagedénybe gyűjtötték, majd a kövek között szétszórták.
A bronzkori kincsek közül a régészek a legérdekesebbnek a másfél méteres nyakláncot tartják, amely 320 arany láncszemből áll. Az egykori ékszerkészítő váltakozva fűzte fel az apró kerek, 2 milliméteres és a nagyobb, árpaszem alakú, 7 milliméteres aranyszemeket. A leletek között egyebek között volt két orsó alakú, napmotívumokkal díszített aranytárgy, ezüstgyűrű, bronzkés és egy fenőkő. A feltárást irányító Boriszlav Boriszlavov régész szerint hasonló aranyleletek korábban csupán Krétáról kerültek elő.
Az aranytárgyak nagy száma és művészi kivitelezése azzal magyarázható, hogy a térség a Kis-Ázsiát, a Balkánt és Közép-Európát összekötő kereskedelmi útvonalak mentén feküdt, ám az ékszereket készíthették helyi mesteremberek is. Boriszlav Boriszlavov szerint a halomsír feltehetően egy igen magas rangú személy - uralkodó, vagy főpap végső nyughelye volt. A kurgán kultikus hellyé vált, amikor az i.sz. 2. évszázadban egy falu épült köréje. A sírt hatalmas kőtömbökkel vették körbe, tetejére földet halmoztak, majd három réteg kővel fedték be - ennek köszönhető, hogy a kurgán évezredeken keresztül érintetlen maradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap