Nemzetközi konferencia Közép-Európa erődítményeiről
2008. október 3. 09:23 MTI
Erődítmények Közép-Európában a 15. századtól az 1930-as évekig címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött csütörtökön Budapesten, amelyen cseh, francia, lengyel és magyar történészek számolnak be a várépítészettel kapcsolatos legújabb kutatásokról - számolt be róla a tanácskozásnak otthont adó Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
Az előadásokból egyebek mellett megtudható, hogy milyenek is voltak Közép-Európa erődítményei ebben az időszakban. A résztvevők betekintést nyernek különböző országok híres erődítményeinek mindennapjaiba, nyomon követhető a várak fejlődése, védelmi funkcióik alakulása, s szó esik az adott korok néhány technikai érdekességéről, ahogy a várépítészet társadalomformáló hatásáról is.
A közlemény szerint az előadások négy fő témát érintenek. A csütörtöki rendezvény magukról az erődítményekről szólt. Robert Novotny arról beszélt, hogy milyenek voltak a csehországi várak a huszita háborúk idején. Csernus Sándor előadása a magyarországi várak szerepéről szólt a törökök elleni védelemben. György Domokos az olasz várépítészet hatását elemezte a 16. századi Magyarországon, míg Czigány István a 17. századi magyarországi törökellenes védelmi rendszert ismertette.
Boguslaw Dybas Erődítmények Lengyelországban és Litvániában a 16-17. században címmel tartott előadást, Alexander Bucinsky a megerősített helységekről beszélt az osztrák Horvátországban a 18. században. Henri Ortholan A közép-európai erődítmények a francia hadvezetés szemével 1871-1914 címmel tartott előadást.
A pénteki tanácskozást az ostromnak, valamint az erődítménynek az átfogó védelmi rendszerben betöltött szerepének szentelik. Pálffy Géza a Habsburg Monarchia törökellenes végvárrendszere és haditérképészete a 16. századi Magyarországon címmel tart előadást. Hegyi Klára a 16-17. századi magyarországi török védelmi rendszerről beszél, míg Jean Bérenger előadásának köszönhetően megismerhető, hogy mekkorák voltak a magyar határvédelem költségei a 17. században
Olivier Chaline francia történész Megvédhető-e Prága? (1620-1757) címmel tart előadást, Andrzej Newazny pedig Gdansk ostromáról beszél. Tóth Ferenc előadása Ostrom és csata Hotinnál (1769) címet viseli, míg Balla Tiboré Przemysl, ostrom a 20. században.
A konferencia szombati zárónapján Philippe Roy Mindennapi élet az erődítményekben (19. század vége - 20. század eleje ) címmel tart előadást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.