Byron, szellemek és partizánok

Livornói restaurátorok azzal a kéréssel fordultak a toszkániai hatóságokhoz, hogy mentsék meg a Dupouy villát, ahol barátja, Shelley 1822 júliusában bekövetkezett haláláig Lord Byron három hónapot töltött. Egy évvel később, miközben Genovából a görög szabadságharc küzdelmei felé tartott, a költő rövid időre megállt Livornóban. Tiszteletére Livorno polgárai 1900-ban utat neveztek el róla.

Byron

Byron 1816 őszén érkezett Velencébe, ahol számításai szerint mintegy 200 nővel volt szerelmi viszonya. 1817-ben Rómába ment, ezt az utat Childe Harold zarándokútja című művében örökítette meg. A következő évben kezdte el írni fő művét, a Don Juant. 1818-ban találkozott a 19 éves Teresa Gamba Guiccioli grófnővel, akit feleségül vett, követte őt Ravennába, majd együtt Velencébe utaztak. A férfit 1821-ben kiutasították Ravennából, mert Teresa apja és fivére révén kapcsolatba került az Észak-Olaszország függetlenségéért harcoló illegális carbonari mozgalommal. Byron 1823-ban utazott Görögországba, hogy csatlakozzon a görögök törökellenes szabadságharcához. Itt vesztette életét 1824-ben.

A Casa Rossának (Vörös Ház) is nevezett villa egykor Pietro Dupouy gróf, egy jómódú bankár tulajdonában volt, de később teljesen elhanyagolták. A 17. százaban épült villa elegáns homlokzattal, belső és külső lépcsőházzal rendelkezik, és mennyezetét kerubok és klasszikus jelenetek díszítik.

Fabio Roggiolani, a zöldek képviselője szerint a lakatlan villa Livorno történelmi örökségének része, és a városnak meg kellene vásárolnia, mielőtt még árverésre bocsátják. Toscana vezetői viszont azzal érvelnek, hogy nem tudják kifizetni a tulajdonosok által követelt 2 millió eurót, bármennyire is a szívükön viselik az épület sorsát. "A legtöbb, amit tehetünk, hogy felajánljuk a támogatásunkat annak, aki a villát megveszi, hogy a benne őrzött emlékeket megőrizhessük"- mondja Federico Gelli, Toscana elnökhelyettese.

Partizáncsoportok is csatlakoznak a villa megmentéséért indított akcióhoz. Az épület ugyanis a második világháború idején a partizánokat irányító, antifasiszta Nemzeti Felszabadító Bizottság főhadiszállásaként működött. "Csodálatos lenne, ha a villát múzeummá alakíthatnánk át, hogy a fiatalok is megismerhessék, mi is történt a háborúban"- mondja Garibaldo Benifei (96 éves), egykori partizán.

A villát októberben bocsátják árverésre, így az aktivistáknak csak három hónapjuk marad a megszerzésére. Egyesek szerint a villát szellemek lakják, nem Byron szelleme, hanem Dupouy gróf lányáé, akinek szerelmét apja lefejezte, őt magát pedig zárdába küldte. A helyiek esküsznek rá, hogy látták a lány szellemét, ahogy "kétségbeesetten keresi szerelmét, annak fejét a kezében tartva."

Riccardo Ciorli, művészettörténész szerint a villa Livorno egyik legszebb és legfontosabb villája. 1793-ban került a baszk származású Pietro Dupouy tulajdonába. Utazásai során Byron gyakran megfordult Velencében, Rómában, Ravennában, Pisában és Genovában. Amikor a villában tartózkodott, barátai Shelley és felesége, Mary a közeli Lericiben időztek.