2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fakerítés takarta a kíváncsi szemek elől Stonehenge-et

2008. szeptember 2. 10:07

A turistáknak, akik az 1970-es évek óta panaszkodnak a neolitikus kőkört védő fémkerítés miatt, már az őskori helyzet sem tetszett volna: 5000 évvel ezelőtt ugyanis egy hat méter magas, három kilométer hosszúságú gerendakör védte az építményt.

A régészek egy hatméteres gerendakerítés maradványait találták meg, amely nagyjából három kilométer hosszan futott a Salisbury-fennsíkon, és tarthatta távol a területen rendezett szertartásoktól az idegeneket - írta a vasárnapi Daily Mail.

A kutatók szerint ez a kerítés több más neolitikus emléket, így a Heel követ is elzárta, és hosszan haladt nyugat felé, mielőtt délnek fordult volna. A kutatók szerint a hasonló építmények megalkotásához nagyon sok időre és energiára lehetett szükség, főként, hogy a korridornak sem védelmi vagy más hasznos funkciója nem volt. Ez azt is jelenti, hogy annak egyedüli célja a vallási szertartások idegen szemektől való távoltartása lehetett.

A speciális ásatást vezető Dr. Josh Pollard, a Bristoli Egyetem szakértője szerint az akkori építkezéshez nagyon sok emberi munkaerőre volt szükség. A szakértők egyben azt is valószínűsítik, hogy a kerítés társadalmi elkülönítésre is szolgált: az alsóbb osztályokat tartották távol, hogy ne lássák, mit is művelnek vezetőik a kőkori kőkörben - ahol egyesek szerint véres küzdelmeket vívtak a legjelesebb harcosok.

A British Archaeology magazin szerkesztője, Mike Pitts szerint fantasztikus bepillantást nyertek abba, hogy miként nézett ki a térség a neolitikumban. Szerinte a kerítés egyben a szertartások titokzatosságát is növelhette, és az azt végrehajtóknak már csak ettől is több hatalma és befolyása lehetett. "Mai fogalmainkkal élve meghívóval vagy jeggyel kellett rendelkezni, hogy beléphess" - mondta. Az azonban nem segíti a kutatókat, hogy az kőkori fal egy ponton megszakad: az A303-as gyorsforgalmi út másik oldalán 65 éve egy világháborús repülőteret építettek, így az ottani kutatás egyelőre lehetetlennek tűnik.

Eközben Mike Parker Pearson professzor vezetésével a Sheffieldi Egyetem kutatói azokat az elhamvasztott maradványokat kezdték el elemezni, amelyeket az 1930-as években amatőr régészek találtak Stonehenge mellett. A feladat nem lesz könnyű, mert a leleteket akkor két zsákba összeöntve temették vissza a földbe.

Pitts szerint a lyukban 50 temetkezés maradványait keverték össze, ezért lehetséges, hogy ők most éppen az ezeréves temetkezési periódus alatt felhalmozódott félszáz király és királynő csontjait próbálják helyes sorrendbe rakni. Éppen ezért az is lehet, hogy 70 évvel ezelőtt a Stonehenge melletti kőkerítést építő dinasztia maradványai kerültek elő; ez pedig a brit régészet történetének legnagyobb felfedezése lehet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár