Üvegpiramis fogadja a Bourbonok látogatóit
2009. március 29. 09:23 MTI
Húsz éve, 1989. március 29-én avatta fel Francois Mitterrand akkori francia elnök a párizsi Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A merész és szokatlan üvegépítmény ma is megosztja a párizsiakat, mindenesetre a francia főváros egyik fő látványossága lett.
Korábban
Az 1204-ben királyi kastélynak épített Louvre volt vadászház, vár, oklevéltár, királyi palota, fegyverraktár, közigazgatási székhely, különböző stílusban építették át, egészítették ki, látták el új homlokzattal, mai formáját XV. Lajos korában nyerte el. A múzeum 1793-ban nyitotta meg kapuit, majd 1870-ben a Tuileriákkal összeolvadva Európa legszebb és legjelentősebb palotájává vált. 1882-ben született meg a modern Louvre, amely immár teljes egészében a kultúra fellegvára lett, lassan bekebelezte a hatalmas épületegyüttest. Ma a világ egyik legismertebb múzeuma, ahol 60 ezer négyzetméteren 35 ezer kiállítási tárgy látható.
A tervező, a kínai származású amerikai I.M. Pei törekvése az volt, hogy az egyiptomi piramisokat idézze meg modern eszközökkel, letisztult formákkal a Louvre nagy, nyitott udvarának közepére. A piramis megépítésének persze praktikus okai is voltak, a palota régi bejáratai már nem tudtak megbirkózni a látogatók áradatával. Az építész a látogatókat vízfelületekkel körülvett piramison át vezeti a hatalmas múzeum szárnyai felé, mozgólépcsőkön érhetők el a különböző épületrészek, bejárhatók a feltárt bástyák, falak maradványai. A hatalmas üvegtérség napközben természetes megvilágítást kap.
A 21 méter magas, teljesen áttetsző üvegpiramis oldalhosszúsága 35 méter, 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú üveglapból áll. A teljesen alaptalan (és Dan Brown A da Vinci-kód című bestsellerében is felmerült) városi legenda szerint a szám pontosan 666, azaz a bibliai Fenevad, a Sátán száma lenne. Természetesen ezek után sokan nekiálltak az üveglapokat számolni, az eredmény gyakran különbözött, de mindig több volt, mint 666.
A piramis elkészültekor megosztotta a közvéleményt, sokan vélték úgy, hogy a futurisztikus építmény nem illik a klasszikus palotához, sokan viszont a klasszikus és az ultramodern sikeres elegyítésének érezték. Az idő az utóbbiakat igazolta, a piramis ma már a Párizsba látogató turisták kedvelt célpontja. A tervek kialakításának idején évi négy millió látogatóval számoltak, a 90-es években a látogatók száma 5 millióra nőtt, 2005-ben túllépte a 7,5 milliót, s 2010-re az előrejelzések szerint évi 9 millió körül várható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap