Vándorlásról árulkodnak a perui fejtetvek

A marseilles-i Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa, Didier Raoult és David Reed, a floridai Természttudományi Múzeum szakembere egymástól függetlenül vizsgálták meg a 2 múmiát, amelyeket 1999-2002 között a Peru déli sivatagaiban a Sonia Gullen antopológus vezette expedíció fedezett fel. Korábban a fosztogatók már tönkretették a maradványokat, és csak az 1025 körül élt emberek feje maradt épségében. Mind a kettő nagyon tetves volt: az egyikük copfjaiból 400, a másikéból 500 élősködőt távolítottak el. `Nyüzsögtek rajtuk a tetvek. Bámulatos, mennyire tetvesek voltak` - lelkendezett Reed akinek később sikerült DNS-mintát venni az élősködőkből. `A lelet a tivanaku-kultúrát követő csiribaja-korszakból származik` - írták a kutatók tanulmányukban.

A kutatók a tetveket korábban három törzsre (kládra, azaz egyetlen őstől származó csoportra) - A, B, C - osztották. A legvalószínűbb elmélet szerint az A-kategóriás tetű (amely a fejet és testen egyaránt élősködik) Afrikából származik; a B-kategória csak a fejen élősködik, és szintén gyakori, míg a C-tetű elsődlegesen Etiópiában és Nepálban, főként állatokon van jelen. Korábban azt feltételezték, hogy a B-törzs Amerikában fejlődött ki, míg az A-t az európaiak hurcolták be az Újvilágba, ahonnan a B-t vitték haza magukkal.

A minta vizsgálatakor azonban kiderült, hogy valamennyi tetű az A törzshöz tartozott - vagyis ez a fajta már évszázadokkal azelőtt elterjedt Amerikában, hogy oda az európaiak megérkeztek volna. Emellett az A-kategóriájú tetű lehet felelős a tífusz elterjesztéséért is, így a kutatók most megpróbálnak választ találni arra a kérdésre is, hogy az Újvilágban őshonosnak vélt betegség valóban onnan származhat-e. Az eredmények így legalább egy fertőzés vádja alól felmentik Kolumbuszt és embereit, akinek legénysége több betegséget - például a kanyarót és a himlőt - is meghonosított Amerikában (bár a folyamat fordítva is működött, ők például szifiliszt és tífuszt "vihettek" haza).

A biológusok szerint a felfedezés azért is nagyszerű, mert az új kutatási technikákkal végre lehetővé válhat a a korábban talált múmiák újbóli vizsgálata is, és azok az emberiség migrációs folyamatainak és a betegségek terjedésének történetének megértésében is segíthetnek. Korábban ugyanis az egyiptomi múmiákon is találtak tetveket, és azokat még sosem vizsgálták meg hasonló módon. A tetvek vizsgálata azonban nem most kezdődött: az Újvilágban korábban 10 ezer éves, míg Afrikában 72 ezer éves élősködőket találtak.

A perui múmiák vizsgálatáról a The Journal of Infectious Diseases című szaklap legújabb számában olvashatunk.