Megszületett José Marti kubai író és forradalmár
2004. szeptember 13. 12:06
A kubai függetlenség szellemi atyja Havannában született. Spanyol, francia és angol nyelven rendkívül aktív írói, kritikusi tevékenységet fejtett ki. A kubai forradalmi mozgalom fő eszmei irányítója volt, bár élete nagy részét külföldön töltötte. Politikai írásaiban meghatározta Kuba és egész Latin-Amerika valóságos függetlenségének és társadalmi haladásának fő irányelveit. Költői és kritikai munkásságával az ún. modernismo úttörője lett, amely először emelte világirodalmi rangra a latin-amerikai irodalmat. Már 17 évesen havannai diákként a spanyolok kényszermunka-táborába került. Hamarosan Spanyolországba deportálták, ahol jogot végzett, s kétéves dél-amerikai kalandozás után 1880-ban visszatért a szigetre. Néhány év múlva a spanyol uralom elleni szervezkedés miatt ismét Spanyolországba toloncolták, ahonnan az Egyesült Államokba szökött, s pénzalapokat gyűjtött a Floridában élő kubaiak körében a forradalom számára. A száműzetésben megalapította hazája első politikai pártját, a Kubai Forradalmi Pártot. 1895 áprilisában ő is partraszállt Máximo Gómez tábornokkal a szigeten. Alig egy hónap múlva, május 19-én spanyol sortűz végzett vele. A Castro-rendszer történetírása a saját aktualitásának megfelelően hangsúlyozta Marti hazafiságát. José Marti azonban soha nem volt marxista, műveiben határozottan körvonalazódott a humanista, a polgári demokráciát igenlő gondolkodása. Politikai koncepciója, nemzet-fogalma az összefogásra, nem a kirekesztésre épült. A kubaiak a legnagyobb tisztelet jeleként, Apostolnak nevezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap