Mégsem hamisítvány a spanyol milicista halála
2007. december 14. 09:00
Két ténnyel is cáfolta Harsányi Iván történészprofesszor azokat az újabban megfogalmazott spanyolországi kételyeket, miszerint a híres fotó hamisítvány lenne.
Korábban
Brotóns maga abban biztos volt, hogy a halott milicista az ő ezredük harcosa volt, hiszen ugyanazt a bőr tölténytartót viselte, mint ő és az ezred valamennyi tagja. Parancsnokuk ugyanis az alcoyi műhelyben mind a 300 fegyveresnek azonos tölténytárat készíttetett. Ricardo Bano alcoyi történész kérésére az idős milicista kutatásokat végzett a köztársasági hadsereg iratait őrző levéltárban, és megtalálta ezredük jelentéseit. Ezekből megállapította, hogy 1936. szeptember 5-én Cerro Murianónál egy halottjuk volt: Federico Borrell García.
Harsányi Iván megjegyezte, hogy mindez tudható volt és el is hangzott 1996. októberében Madridban, amikor a nemzetközi brigádok még élő 350 tagja jubileumi találkozóra gyűlt össze. A történetet akkor megírta az El Mundo című spanyol napilap is. "Az 1936-39-es spanyol polgárháború történetéből nagyon sok olyan nézet tartja magát, amelynek igazságtartalma enyhén szólva is fogyatékos. Az egykori köztársasági hadsereg harcosainak családjai ugyanis 1939 után nem mertek kutatni hozzátartozóik után, mert tartottak a megtorlástól" - mondta a professzor.
A magyar történész a bulvár burjánzásával, a feltűnési vággyal magyarázta, hogy a 80-as évek közepétől időről időre egyesek azt állítják: Robert Capa egyik legismertebb képe, A milicista halála hamisítvány. "Ezek a föltevések azután rendre megdőlnek" - tette hozzá.
Robert Capa Friedmann Endreként látta meg a napvilágot 1913-ban Budapesten. Fényképészetet tanult, Berlinben, majd Párizsban dolgozott. Szellemes társalgó volt, imádták a nők, olyan hírességek zsongták körül, mint nagy szerelme, Ingrid Bergman filmcsillag, s barátai közt volt Hemingway és Steinbeck amerikai író, s Picasso, a spanyol festő.
Haditudósító lett a spanyol polgárháborúban, s A milicista halála című képe világhírt hozott számára. A II. világháború idején, 1941 és 1945 között Capa az amerikai hadsereg tagjaként megörökítette a többi között a szövetséges haderő szicíliai és normandiai partraszállását. Utolsó fotóriportjait az indokínai harcokról készítette. 1954-ben a vietnami Thai Binhben aknára lépett és szörnyethalt. Robert Capa hagyatékában 70 ezer negatív van, 88-at a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban őriznek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.