7 végzetes pillanat

Elhunyt Spira György történész

2007. december 5. 09:00

82 éves korában elhunyt Spira György történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nyugdíjas tanácsadója.

Spira György Budapesten született 1925-ben. A II. világháború borzalmait személyesen tapasztalta meg, a bori halálmenetből nagy szerencsével menekült meg. A budapesti Tudományegyetemen 1948-ban végzett, 1949-től egészen nyugdíjazásáig a MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1981-ben lett akadémiai doktor. Nevéhez több könyv és számtalan tanulmány írása, illetve különböző szerkesztések fűződnek.

Spira György az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legeredményesebb kutatója volt. Munkásságának jelentős részét ennek a korszaknak a vizsgálata tette ki. Mindenre kiterjedően feltárta a magyar és az osztrák levéltárakban rejtőzködő forrásokat (Fel mindnyájan a hon védelmére! Válogatott cikkek, beszédek és egyéb iratok, Budapest, 1952.; Negyvennyolc a kortársak szemével képek, nyomtatványok és iratok, Budapest, 1973.), részletesen taglalta Széchenyi szerepét (1848 Széchenyije és Széchenyi 1848, Budapest, 1964; Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban, Budapest, 1979).

Több művet szentelt a nemzetiségi kérdésnek (A nemzetiségi mozgalmak Magyarországon Ferenc József uralomra jutása után; A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Budapest, 1980.) Néhány tanulmányában a zsidók helyzetére is rávilágított. A levéltári dokumentumokon nyugvó kutatásait több monografikus igényű könyvében foglalta össze (A magyar forradalom 1848-49-ben, Budapest, 1959.; A negyvennyolcas nemzedék nyomában, Budapest, 1973.)

A munkássága során papírra vetett tanulmányait két kötetben gyűjtötte össze. 1989-ben jelent meg a Jottányit se a negyvennyolcból! c. könyve, majd 2000-ben az újabb, amely a Vad tűzzel címet viselte. Ez utóbbiban az írásokat négy nagy témakörbe osztotta. Az első, legnagyobb terjedelmű fejezetben a negyvennyolchoz kapcsolódó írások szerepelnek, de itt tárgyalta Széchenyi és döblingi korszakának néhány kérdését is, meg Kossuthot illetve a nemzetiségi kérdést. A második rész vegyesebb, nemcsak cikkek, hanem opponensi vélemények és könyvismertetések is szerepeltek itt, továbbá elő- és utószók.

A harmadik rész inkább vitairatokat közöl, köztük a forradalom és szabadságharc megítélésének, vagy Széchenyi értékelésének fordulatait. Itt világosan kiderül, hogy Spira képes volt az önkritika gyakorlására: bevallotta ugyanis, hogy még Révai József hatása alatt sok társával együtt sokáig félreértette Széchenyit. Az utolsó rész az 1956-os forradalomra vonatkozó két cikkét tartalmazta. A kötetet ismertető Niederhauser Emil szerint Spira véleményét tiszteletben kellett tartani, mert őszinte meggyőződés és hatalmas bizonyítóanyag állt mögötte.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!