2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kiállítják a Budapestről eltűnt erotikus képet

2007. szeptember 28. 18:00

Gustave Courbet Femme nue couchée (Meztelen nő fekve) című festményét utoljára 1940-ben, a budapesti Szépművészeti Múzeum egyik kiállításán tekinthette meg a nagyközönség.

A Le Monde című francia napilap szerdán egész oldalas írásban számolt be a Hatvany Ferenc báró gyűjteményéből a második világháború alatt elveszett kép sorsáról. A lap szerint az 1862-ben készült festmény Courbet egyik legszebb és legerotikusabb műve, amelyen egy fehér térdharisnyát viselő fekete hajú, meztelen nő pihen egy ágyon. A Le Monde szerint elképzelhető, hogy a festmény hamarosan túltesz a francia festő A világ eredete című erotikus képének hírnevén.

A váratlanul előkerült festmény - amely jelenleg egy londoni műgyűjtő tulajdonában van - a mű történelmi jelentősége és művészi minősége miatt is a Párizsban október 13-án nyíló Courbet retrospektív tárlat egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik. A kép 1913-ban került Hatvany báró gyűjteményébe, az egy női testet nyitott combbal és felkínált ágyékkal ábrázoló A világ eredete című képpel egyetemben. Az 1881-ben az egyik legjelentősebb és legrégibb magyar zsidó bankárdinasztiába született fiatal bárót nem érdekelte különösebben sem a bankszakma, sem a cukoripar, melynek megteremtéséből családja az egyik legnagyobb vagyonra tett szert Magyarországon a 20. század elején.

Hatvany Ferenc Jean-Paul Laurens párizsi műtermében festészetet tanult, majd realista és impresszionista stílusban kezdett alkotni, s 1908-tól - Ingres, Delacroix, Corot, Chassériau, Manet, Renoir alkotásaival - a 19. századi francia festészet egyik legjelentősebb magángyűjteményét hozta létre; bár elsősorban Courbet-t szerette. Hatvany budai villájában, a Hunyadi János út 26. szám alatt tárolta gyűjteményét: falait 750-800 festmény borította.

Korabeli fotók szerint a most előkerült kép az egyik szalonban volt kiállítva, A világ eredete viszont fürdőszobájának falát díszítette. A képeket számos kiállításon mutatta be a húszas és harmincas években, utoljára 1940-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A második világháború alatt Hatvany gyűjteményének egy részét három budapesti nagybank páncéltermében rejtette el, ahonnan a Vörös Hadsereg Gazdasági Tiszti Bizottsága mindent elszállított.

Courbet aktfestményét azonban - keretéből kivágva - szovjet tisztek egy Pozsony melletti falu orvosának felajánlották fizetségül, amiért ellátott néhány sebesült katonát. A szlovákiai orvos halála után a család felbecsültette az ismeretlen eredetű kép értékét és ekkor bukkant rá Daniella Luxembourg galériatulajdonos és képszakértő, aki Hatvany örököseinek érdekeit képviseli a világban. A kép New York-i közvetítéssel 2005-ben a legnagyobb titokban került vissza a Londonban élő Hatvany családhoz. Ám mivel Hatvany Ferenc 1958-ban meghalt, a festmény ma már egy londoni műgyűjtő tulajdonában van.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár