Meghurcolt-Ügynök-Tartótiszt. A Securitate irattárának egyháztörténeti forrásai
2007. augusztus 16. 14:06 Olti Ágoston
A titkosszolgálati levéltár fontossága egyháztörténeti szempontból nagyon nagy, hiszen úgy a Dej, mint a Ceauşescu korszakban az üldözött egyház az esetleges büntetőjogi felhasználástól való félelemben csökkentette a belső írásosságát. Ez nem feltétlenül a keletkezett iratok mennyiségére, mint inkább az iratok forrásértékére értendő. Erre az egyik legkézenfekvőbb példa a megfigyelt papokkal való levelezés visszafogottságú hangvétele.
A romániai jelenkori egyháztörténeti kutatások
A romániai komoly egyháztörténeti munkák 90%-a görög katolikus egyházra vonatkoznak. Ezt nem csak a mennyiség okán tartottam fontosnak kiemelni, hanem azért is mert a görög katolikus tematikájú művek fejlődése példáként szolgálhat a romániai magyar kisebbségtörténettel foglalkozók számára is. Az önéletírások, sérelemtörténet majd a lelkes aktivisták pozitivista szemléletű munkái alapján az utóbbi években elindulhatott egy előítéletektől kevésbé mentes, a történelmi módszertan betartásával készült munkák megjelentetése.
Az ortodox egyház esetében ez a fejlődés nem mondható el, habár több munka is megjelent de ezek a munkák nem tudtak kilépni a megszokott tematikákból (görög katolikus probléma, kommunista párttal való kollaboráció).
Az ortodox egyház érzékelve a probléma kényességét akadályokat gördített a kutatás elé. Szembesülve azzal, hogy a Kommunista diktatúrát vizsgáló elnöki bizottság elmarasztalta az ortodox egyházat az 1947-1989 közötti szerepéért a román ortodox egyház szinódusa egy saját bizottság felállítását határozta el, hogy ez írja meg az ortodox egyház történetét utóbbi 100 évben. A munka megírásának három év áll a kutatók rendelkezésére, azonban a támasztott követelmények megmosolyogtatták a társadalomtudományokkal foglalkozókat. (a megírt részeket egy bizottság előtt be kell mutassák, `mint egy doktori védés esetében`)
Ami a romániai magyar egyháztörténetet illeti, eddig nem álltak rendelkezésünkre a szükséges források ezért, csupán olyan munkák kerülhettek kiadásra, amelyekben a szándék értékelendő, azonban a kellő forrásanyag hiányában korlátoltak voltak a lehetőségeik. Erre egyetlen példát szeretnék említeni csak Márton Áron, az általánosan elfogadott (a román értelmiség előtt is) tevékenysége sincs még feldolgozva.
A források tekintetében az áttörés 2006-ban kezdődött el, amikor a Kommunista diktatúrát vizsgáló elnöki bizottság szakértőiként lehetőségünk volt kutatni a párt, az egyházügyi hivatal és a titkosszolgálati iratokat. Fontosnak tartok jelezni egy kezdeményezést, amely létrejött Erdélyben és nagyban segíti a kutató munkáját (nem csak a jelnkorosét). A Jakabffy Alapitvany által működtetett adatbank.transindex.ro honlapról elérhető az Erdélyben működő két legnagyobb egyházi gyűjtőlevéltár a gyulafehérvári római katolikus és a kolozsvári református ismertető leltára. Ennek a két levéltárnak az állománya nagyon jól feldolgozott, rendszerezett.
Emellett tárgyszavas mutatókkal ellátva, ezzel is segítve a könnyebb kutatást, ugyancsak a leveltar.adatbank.transindex.ro címen elérhető a erdélyi állami levéltárak magyar vonatkozású anyagainak a jegyzéke. A jegyzék egy nagyon fontos civil kezdeményezés, amely nagyban elősegítheti a levéltári kutatást, hiszen a kutatók számára a közelmúltban csak nagyon nehezen hozzáférhető állami levéltárak állagában nyújt lehetőséget a kutatásunk módszeres megtervezésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.