2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Szürrealizmus a mozikban, avagy Dalí és a film

2007. június 20. 18:00

A londoni Tate Modern múzeumban szeptember 9-ig látható a Dalí és a film című kiállítás, ahol több mint száz Dalí-művet, köztük festményeket, filmeket, fotókat, leveleket nézhet meg a látogató.

Az első teremben horror fogadja a belépőket: kés vág bele egy női szembe premier plánban, fekete-fehérben. A moziőrülteknek nem meglepetés: Az andalúziai kutya híres jelenete, amelyben Salvador Dalí és egykori iskolatársa, Luis Bunuel működtek közre. A felvételből nem derül ki, hogy nem nő az áldozat, hanem egy tehénszemet vágtak ketté, de drámaisága éppen olyan, mint bemutatásakor, 1929-ben. A két nagy művész még az egy évvel később készült Aranykorban is együtt látott munkához, de menet közben összeveszett. Bunuel ennek ellenére egész pályafutásán magán viselte Dalí szürrealista látásmódját.


Dalí reloaded

Dalí és Alfred Hitchcock összefogásának gyümölcse volt az Elbűvölve című film, amely végül egész más lett, mint amit terveztek. Pszichológiai kiáltványnak indult, de a pénzhiány, a női főszereplő Ingrid Bergmannak a filmmel kapcsolatos ellenvetései, valamint a producereknek az a törekvése, hogy Dalí inkább reklámként, mint alkotóként szerepeljen benne, megtörték lendületét. Dalí hatása leginkább a Gregory Peck által alakított amnéziás orvos álmaiban és rémlátomásaiban tükröződik. A szürrealisták a filmmel kapcsolatban azzal vádolták a katalán festőt, hogy "lelkiismeretlen engedményeket tett Hollywoodnak".

Persze nem ez volt az első "kiátkozása": 1929-ben azért állította őt az André Breton vezette csoport pellengérre, mert Dalí eladta Az andalúziai kutya forgatókönyvét egy nagy kiadónak. Breton még anagrammát is készített Dalí nevéből: "Avida dollars", amit "dollár-sóvárnak" lehetne fordítani.

Dalí egyébként szerette Hollywoodot, Amerikát, csodálta a látványos, kosztümös filmeket készítő Cecil B. de Mille-t, a Marx-fivéreket, Tom Mix néma westernjeit, Buster Keatont, akit nagyobbra értékelt, mint az általa túl szentimentálisnak tartott Chaplint. Hitte, hogy a komikusoknak olyan maró hatásuk van, hogy túlélnek minden más művészi formát. Ezért csodálta Marxékat, különösen a néma szerepet játszó Harpót. Terveztek is közös munkát, végül azonban ez nem valósult meg. Torzóban maradt a Destino című rajzfilm, amelyet Walt Disney-vel kezdtek el 1945-ben, de csak néhány évvel ezelőtt találtak meg belőle egy néhány perces töredéket.

A művész maga is alaposan kihasználta a film adta lehetőségeket. Több olyan "dokumentumfilm" is maradt utána, amelyen munka közben látható, bemutat egy-egy performance-ot feleségével, Galával, vagy más modellekkel, és magas röptű szónoklatokat tart a maga utánozhatatlanul ripacskodó stílusában. Az 1960-as években nem átallott több kereskedelmi reklámot is készíteni, ezek közül az Alka-Seltzer emésztést segítő tablettáról készült kisfilm vált a legnevezetesebbé.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár