2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Légszennyezés miatt sárgul a londoni Tower

2007. május 31. 11:00

Egy új tanulmány szerint a légszennyezés tehet arról, hogy a szigetország egyik ikonikus jelképe hamarosan teljesen sárgásbarna színt kap.

Hófehérből szépia

Az épület falai több száz évig védtek a különböző ellenfelek ellen, a légszennyezés ellen viszont még az egykori királyi palotának sincs esélye: egy új tanulmány szerint ugyanis a Tower szép lassan sárgásbarna színűvé változhat. A színváltás leginkább az épület magjában található White Tower-nél észlelhető, amelyet még Hódító Vilmos emeltetett 1078-ban. Peter Brimblecombe, a Kelet-Angliai Egyetem kémikusa és a tanulmány társzerzője szerint a jelenség egyelőre nem túl szembeötlő: a látogatók most csupán krémszínűnek látják az eredetileg fehér épületet.

A kémikus szerint azonban a következő 20 év során a folyamat felgyorsulhat, így az emberek a fehér torony helyett akkor majd egy sárgásbarna épületet látnak. A változás megelőzésére a szakértők elsőként a légszennyezéstől nem érintett kövek eredeti színét állapították meg, ahol a színváltozás részleteire is fényt derítettek. A köveket ugyanis a fák évgyűrűihez hasonlóan elemezték, és az eljárással sikeresen vázolták fel London légszennyezésének több évszázados történetét, az egyszerű tüzektől a petróleumlámpákig és a hibrid autókig.

Amikor még hófehér volt
a torony

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a savas eső és a légszennyezés által lerakódott szennyeződések évszázadok óta vegyi reakcióba lépnek a mészkővel és a habarccsal, és a 13. századi szénbányászat korában például feketék voltak az épület falai. A mostani sárgásbarna szín a járművek üzemanyagainak köszönhető, hiszen abból a mészkőben élő mikrobák a nitrogén hatására hamar megkötik a szénmolekulákat, besárgítva ezzel a falakat. Azt azonban még a kutatók sem tudják, hogy a színváltást pontosan mi okozhatja, ám szerintük az épület az általuk kidolgozott eljárással nem sárgul majd tovább.

A tisztítási technika intenzív alkalmazása azonban a köveket is tönkreteheti. A szakértők szerint ezért "nem múltjuktól akarjuk megtisztítani az épületeket, és azt sem akarjuk, hogy színt váltsanak, hanem csak az elkövetkező változásokat szeretnénk megelőzni, és azokat elfogadható szinten tartani".

A tanulmány az Environmental Science and Technology című folyóirat legújabb számában jelent meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár