Kalandozások Pannóniában: telepesek az ókori Duna-parton
2007. május 22. 13:00
Altinum erődjétől észak felé haladva 12 római mérföldre, a mai Dunaszekcső területén állt Lugio castelluma.
Korábban
Erőd védte a dunai átkelőt
A Duna Bajától Mohács felé régebben két ágon folyt, és a jelenlegi medrében a mostaninál jóval kevesebb víz volt. Gosztonyi Jenő, a település egyik történetírója szerint volt olyan időszak, amikor majdnem száraz lábbal lehetett átkelni a túlsó partra. Ez a helyet folyami átkelésre is alkalmassá tette, ami a stratégiailag fontos települések közé emelte Lugiót. Jelentősége a mai Erdély (Dacia) meghódításakor nőtt meg igazán, mert az egyik fontos kereskedelmi és hadiút Lugiótól indult a keleti tartomány felé a mai Szegeden keresztül.
A korai katonai palánktábor feltehetően a Várhegytől északnyugatra, a mai szerb temető környékén volt. Az ókori település valódi jelentősége azonban a Várhegyen emelt erődítménnyel hozható kapcsolatba. A Pannónia római megszállását követően épített palánktáborok a határvédelmi feladatokat nem tudták megfelelően ellátni, ezért a folyamatos betörések miatt Domitianus császár uralkodása alatt (i. sz. 81-től) fogtak hozzá a limes komolyabb kiépítéséhez.
A Duna mentén 10-15 római mérföldenként kőerődöket építettek, az erődök között pedig őr és jelzőtornyokat emeltek. Feltehetőleg ekkor alapíthatták a Várhegyen lévő kőerődöt is. Lugio erődjének építési idejét a felszíni leletek széthordása és az átfogó feltárások hiánya miatt azonban nem lehet pontosan megállapítani. Az időpontra vonatkozó feltevéseket azonban az itt talált cserépdarabok, elsősorban itáliai gyártmányú terra sigillaták igazolhatják.
A Lugio nevet elnyert, elsősorban katonai céllal létrehozott település életében a romanizálódott őslakók is részt vettek. Erre utal a település neve is, amely egy kelta eredetű szóból származik (lugdunum - világosság). A római birodalom belső problémái gyakran jelentkeztek Pannonia provinciában is. Gordianus császár (238-244) új csapatokat rendelt Lugióba, majd amikor Aurelianus császár 271-ben feladta Daciát, a pannoniai limesre gyakorolt barbár támadások is gyakoribbá váltak. Az anarchikus állapotok megszüntetése Diocletianus császár (284-305) nevéhez fűződik, aki személyesen is ellenőrizte a limes megerősítését, és rendeletei alapján tudjuk, hogy 293-ban személyesen is járt Lugióban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.