A szovjet diplomácia győzött a genovai értekezleten
2007. április 10. 15:30
Genovában nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1922. április elején nyílt meg a magyar szóhasználatban "génuai konferenciának" nevezett nemzetközi tanácskozás.
Korábban
Háborúellenes szovjet követelések
Lloyd George |
A genovai konferenciával kapcsolatos egyik nyugati szándék az volt, hogy ha a katonai intervencióval nem sikerült térdre kényszeríteni a szovjeteket, akkor más úton-módon kell ezt keresztülvinni. Megoldásnak kínálkozott egy külön az "Európa gazdasági helyreállítására" hivatott tanácskozás összehozása, amely módot adhatott volna a tőkés rendszer ellentmondásainak szovjetellenes platformon való elsimítására, szovjetellenes egységfront összekovácsolására.
Az orosz küldöttségvezető Lenin személyes megbízásából a konferencián első ízben hirdette meg "a két rendszer békés együttélésének" elvét és feltételeit, valamint az "átfogó fegyverzetcsökkentés" programját. Ez utóbbival szemben egyedül a francia küldöttségvezető, Barthou lépett fel nyíltan, a többiek jobbnak tartották nem irritálni országuk közvéleményét.
Georgij Csicserin szovjet-orosz külügyi népbiztos, delegációvezető a génuai konferencia első plenáris ülésén, 1922. április 10-én nagy visszhangot, egyben a nyugati delegációknál felhördülést kiváltó beszédet tartott. A militarizmus terheinek enyhítését, a fegyverzet általános csökkentését, a hadseregek zsugorítását, a hadviselés szabályainak kijavítását, a legbarbárabb harcmódok, egyebek között a légi hadviselés betiltását, a békés lakosság elleni katonai akciók szigorú betiltását követelte. Nem csoda, ha ezek után a konferencia azonnal levette laza napirendjéről a leszerelési témákat és bizonytalan későbbi tárgyalófórumok elé utalta (Hága, Genf, Róma, Locarno, stb.).
A szovjet delegáltak |
Az persze már a génuai konferencia első ülésén világossá vált, hogy a német delegáció nem szándékozik az antant-hatalmak szertelen igényeit aktívan támogatni, Nagy-Britannia ugyanis szóba sem engedte hozni a Versailles-i szerződés rendelkezéseinek enyhítését és a német jóvátétel problematikáját. Az 1922. április 16-án tető alá hozott rapallói szerződés az orosz diplomácia megnyilatkozásai szerint "a két tulajdonrendszer - a szocialista és a kapitalista - közötti egyenjogúságot rögzítette".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap