Vallásosan műveletlenek az amerikaiak

Az amerikaiaknak kevesebb mint a fele tudja, hogy a Teremtés könyve a Biblia első fejezete, és csak harmaduk van tisztában azzal, hogy a hegyi beszéd Jézus szájából hangzott el - ez csak kettő a szomorú statisztikák közül, amelyeket a szerző felsorol Vallási műveltség (Religious Literacy: What Every American Needs to Know--And Doesn't) című kötetében. A liberális The New York Times kritikusa provokatívnak és időszerűnek nevezi a könyvet, amely valójában az amerikaiak vallási műveletlenségének összetevőit elemzi.

Prothero, a Bostoni Egyetem vallástudományi tanszékének vezetője úgy foglal állást, hogy a vallási tudatlanság az amerikaiakra jellemző általános műveletlenség része, és annak egyik legveszélyesebb eleme. Értékelése szerint ugyanis a vallás a világtörténelemben nemcsak az egyik legcsodálatosabb erő, a jó ereje, hanem a gonosz is felhasználja saját céljaira.

Az amerikaiak kétharmada támogatja, hogy az állami iskolákban egyidejűleg oktassák az Európában tudománytalannak tekintett, a világ isteni eredetű teremtéséről és fejlődéséről szóló kreacionizmust, valamint az ennek ellentmondó evolucionista fejlődés elméletét. Az Egyesült Államok népességének majdnem fele úgy gondolja, hogy a Teremtő szavait, "Legyen világosság!" Thomas Edison, a villanykörte feltalálója mondta - írja Prothero.

Ezen felül az amerikai felnőttek 75 százaléka tévesen úgy hiszi, hogy a "Segíts magadon, az Isten is megsegít" mondás a Biblia tanítása. Megdöbbentő, hogy minden tizedik amerikai meg van győződve, Noé felesége Jeanne d'Arc, az Orléans-i szűz volt (angolul Noé bárkája ugyanis így hangzik: Noah's Arc). Csak minden második amerikai képes megnevezni legalább egyet a négy bibliai evangélium közül. A bostoni professzor rámutat, az amerikai közvéleménynek még a kereszténységnél is halványabb elképzelései vannak az iszlámról, a buddhizmusról, a konfucianizmusról vagy a hinduizmusról.

Stephen Prothero szerint Amerika vallási műveltségének hanyatlása a 20. században és különösen az 1950-es évek után, a nyomtatottról a video-kultúrára való áttéréssel következett be. A vallásszakértő megjegyzi, hogy ez a kulturális váltás mindenféle műveltség beláthatatlan mértékű pusztulásával járt. A Bostoni Egyetem szakértője úgy látja, elengedhetetlen az egykori vallási műveltség helyreállítása. Tanulmánykötete végén azt javasolja, hogy a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben fektessenek nagyobb hangsúlyt a vallás történelmi és kulturális szerepének tanítására.

A The New York Times kritikusa szerint azonban Prothero kezdeményezése hiábavaló: az univerzális vallási műveltség már soha sem lesz mindenki számára egyértelmű kulturális közeg. Kétséges ugyanis, hogy az iskolák elérhetik-e azt, amire a családok és az egyházi közösségek nem képesek: a vallási alapismeretek átadását abban a társadalomban, amelynek tagjai mind kevesebb könyvet forgatnak, legyen szó bármilyen műfajról vagy témáról, akár a Prothero által javasolt alapműről, a Bibliáról.

(Múlt-kor/MTI)