Sikeres lett az Iwo Jima-film Japánban

2007. január 10. 08:45

A második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik legvéresebb csatáját japán szemszögből bemutató alkotást december 9-én mutatták be a szigetországban, azóta vezeti a filmes sikerlistát és már csaknem 3 millióan látták.

Korábban

Elhunyt Iwo Jima fotósa

60 éve ért véget az okinavai csata

Amerikai hódolat a navajo kódolóknak

Készül a kínai Schindler listája

Hatásos történelmi lecke

Az 1945 februárjában a Tokiótól 1200 kilométerre délre fekvő vulkanikus szigetért folytatott elkeseredett harcban 6821 ostromló amerikai katona esett el, míg a védő japánok közül 21900-an vesztették életüket.

`Nagy film, sok felejthetetlen jelenettel. Sajnálom az elesett japán katonákat. De áldozatuknak köszönhetően Japán ma békés ország és ez büszkeséggel tölt el` - mondta egy tokiói mozi előtt egy 52 éves hivatalnoknő. Komacu Hiszako azt a háború után nemzedéket testesíti meg, akinek már elege van a bűntudatból és a lelketlen hazafiságból is.

Egy, még személyes háborús élményekkel rendelkező nyugdíjast megdöbbentették Eastwood filmjének ultrarealista jelenetei: "Jó film. De miért öljük egymást? Miért kell, hogy emberek így haljanak meg? Élvezzük az életet és a békét" - mondja a 81 éves Minobe Hasiro, Tokió 1945. márciusi bombázásának túlélője. Negyvenöt esztendős lánya, Naoko könnyezve fogadta "ezt a nagyon jó történelmi leckét". Sokat mondó azt is, hogy Minobe úr szerint a film nem "gonoszoknak" állítja be a japánokat.

Ugyancsak többször sírva fakadt a film láttán egy 22 éves egyetemista. "Különösen akkor sírt, amikor a fiatal, velem egyidős főhős feleségéről és fiáról álmodik. Néhány jelenet nagyon nyers, különösen, amikor felszakított hasakat látunk. Amikor kijöttem a moziból, hogy ismét rátaláljak a "normális életre", nagyon fel voltam dúlva. De hálát érzek az értünk meghalt katonák iránt" - mondta.

A nézők hálásak Eastwoodnak azért, hogy emberi arcot adott a Hollywoodban általában karikatúra-szerűen ábrázolt japán katonáknak. "Nagyra becsülöm, hogy egy amerikai képes volt japán áldozatokat megmutatni. Ez hihetetlen. Ha egy japán csinálta volna ezt a filmet, valószínűleg nacionalizmussal vádolták volna. A film elgondolkodtatott arról, hogy miért kell demonizálni a másik embert. Az amerikaiak demonizálták a japánokat, de végül is, mindannyian emberi lények vagyunk" - tette hozzá a diák.

A kétszeres Oscar-díjas színész-filmrendező alkotásával a háború hiábavalóságáról akart véleményt mondani. "Igazából nincs a háborúknak győztese. Mindig ugyanaz történik, feloldozzák a fiatalokat életük virágjában, ezt soha nem szabad elfelejteni" - nyilatkozta Eastwood tokiói sajtókonferenciáján.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)