Megszületett Albert Bruce Sabin, a gyermekbénulás elleni védőoltás felfedezője

2004. szeptember 13. 12:06

A lengyelországi Byalistok-ban született. Szüleivel 1921-ben vándorolt be az Egyesült Államokba, s kilenc év múlva kapta meg az állampolgárságot. Először fogorvosnak tanult nagybátyja támogatásával, majd 1931-ben szerzett általános orvosi diplomát a New York-i egyetemen. Itt kezdte gyermekbénulással kapcsolatos kutatásait is. A New York-i Bellevue Kórházban dolgozott, majd 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosa volt. Itt sikerült először a gyermekparalízis vírusát emberi testből kivett idegszöveten szaporítania. 1939-ben a Cincinnati Egyetemen a gyermekgyógyászat docense lett, s a gyermekklinika fertőző betegségeket kutató részlegét is ő vezette. Később professzori kinevezést kapott. A II. világháború alatt Afrikában és a Csendes-óceán térségében eredményes küzdelmet vívott az amerikai katonák soraiban tömegesen pusztító betegségek, a sárgaláz, a mocsárláz és a japán encephalitis ellen. Hazatérve folytatta korábbi kutatásait, s kimutatta, hogy a paralízis elsősorban a tápcsatornán át fertőz. Abból indult ki, hogy a legyengített élő vírus szájon át beadva tartósabb védettséget eredményez, mint az elölt vírus befecskendezése. 1957-re mindhárom bénulást okozó vírusból sikerült olyan legyengített törzset találnia, amely már nem okozott betegséget, de kiváltotta az immunreakciót. Előbb önként jelentkezett elítélteken és saját magán próbálta ki, majd nemzetközi kísérletsorozatba kezdett a vakcina hatásosságának bizonyítására. 1957-ben javasolta annak általános bevezetését. A Sabin-csepp nemcsak immunissá teszi a bél falait, hanem a kórokozó szaporodását is meggátolja. Használatát 1960-ban engedélyezték az Egyesült Államokban, 1962-ben kapott szabadalmat. Magyarországon tették először kötelezővé. Sabin módszere a Salk-oltást szorította ki, amelynél hosszabb távú védelmet ad és szájon át lehet beadni a cseppeket. Sabin izolálta a B-vírust, s ő irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatásait is. Vizsgálta a vírusok elleni immunitás kialakulásának folyamatát, az idegrendszert támadó vírusokat, s szerepüket a rák kialakulásában, módszert dolgozott ki a toxoplazmózis diagnosztizálására. 1971-ben a Cincinnati Egyetemről vonult nyugalomba, majd 1974-82 között a charlestoni Dél-Karolinai Egyetem kutatóprofesszora volt. 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. 1993. március 3-án hunyt el Georgetown-ban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Az anyatejjel szívta magába a kalapács és a véső használatát Michelangelo
• Elhunyt a nemzet multitalentuma, Tandori Dezső
• 70 évesen is napi négy órát gyakorolt a tükör előtt Rodolfo
• Michelangelo Dávid-szobrának otthona, ahol a munkakörülmények igazán „kalandosak”
• Nácik által elrabolt festményt követel vissza az Uffizi Képtár Németországtól
• Feltárul a rendszerváltás korának underground művészete
• Ízelítőt kaphatunk a Szépművészetiből a Nemzeti Galériába költöző tárlat anyagából
• Rövid hajú, szakáll nélküli Jézus-ábrázolásra bukkantak Izraelben
• Átverés volt az elásott Picasso-festmény híre