75 éve rendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását

A 30-as évek kulturális fesztiválja

1926-ban Juhász Gyula, majd az ő nyomán 1927-ben Hont Ferenc vetette fel a Délmagyarország című lapban, hogy Szeged egy nagy kulturális rendezvénysorozat otthona lehetne. A Szegedi Fiatalok Művészi Kollégiuma - amelynek Hont is tagja volt - felkarolta az ötletet, de a város vezetése kezdetben nem támogatta azt. Helyszínnek kínálkozott a Fogadalmi templom előtti, 12 ezer négyzetméteres tér.

Jelenet Az ember tragédiájából, 1933

A Rerrich Béla által tervezett, klinkertégla burkolatú, történelmi hangulatú, mégis modern együttes angol, német és svéd épületek hatására készült 1928-30 között, falain a Szegedi Panteon szoborgalériája látható. Az árkádos, egyetemi és egyházi épületekkel övezett tér kitűnő akusztikája, központi fekvése révén alkalmasnak tűnt nagyszabású szabadtéri fesztiválok rendezésére, ehhez az időjárás is kedvező feltételeket teremt: Szegeden nyáron a hazai átlagnál kevésbé csapadékos az idő.

A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását a 600 négyzetméteres színpadon 1931. június 13-án rendezték. Az akkori nézetek, elsősorban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felfogása szerint szabadtérre csak vallásos darab illett, ezért a budapesti Nemzeti Színház társulata Voinovich Géza Magyar Passió című művét adta elő, Jézust Lehotay Árpád, Máriát Cs. Aczél Ilona, Pilátust Palágyi Lajos alakította. Díszletül az 1912-29 között épült Fogadalmi templom homlokzata és 91 méteres tornyai szolgáltak. A rendező Hevesi Sándor, bár korábban nem volt a szabadtéri játékok híve, pozitív tapasztalatokról számolt be. A Délmagyarország ezután még erőteljesebben sürgette az állandó játékok megszervezését.

1932-ben Gömbös Gyula hadügyminiszter megvonta a tribün felépítéséhez szükséges támogatást, Hont Ferenc ezért a Tisza-parti Stefánia sétányon a Szép Helénát mutatta be, majd a Dóm téren Magyar szentek címmel élőkép sorozatot rendezett. A szabadtéri játékok hivatalosan 1933-ban Az ember tragédiája előadásával nyílt meg, Hont Ferenc rendezésében. A főszerepeket Lehotay Árpád, Tőkés Anna és Táray Ferenc alakította, az előadásban 300 statiszta, tánckar, honvédzenekar és hatalmas kórus működött közre. A Madách-mű szegedi sikeréhez Buday György vetített színpadképei is hozzájárultak. 1934-ben a Tragédia nyolcszor szerepelt műsoron, a nézőteret egyre nagyobb, végül 7000 férőhelyes fatribün alkotta, amelyet minden évben egy-két hét alatt szereltek össze, illetve bontottak szét.

1. A 30-as évek kulturális fesztiválja
2. Megújulva, kibővülve