A kultusztárcától a trianoni békéig: 160 éve született Apponyi Albert
2006. május 30. 10:00
Százhatvan éve, 1846. május 29-én született Bécsben Apponyi Albert gróf, a dualizmus és Horthy-kor jelentős politikusa.
Korábban
Tiszától Trianonig
Az 1880-as évek végén feladva ókonzervatív nézeteit a kiegyezésben megfogalmazott nemzeti jogok érvényre juttatását vette programjába: a magyar vezényleti nyelvet, az agráriusok gazdasági követeléseit, a hitelek és védővámok kérdését, a közigazgatás államosítását. 1892-ben ő indította az állam és egyház elválasztását hozó egyházpolitikai harcokat, de a kötelező polgári házasságkötést már nem fogadta el. 1898-99-ben jelentős szerepe volt a Bánffy-kormány megbuktatásában, majd pártjával belépett a Szabadelvű Pártba, s 1901-től két évig a képviselőház elnöke volt. 1903-ban a katonai kérdésben tartott, házszabály-ellenes "zsebkendő-szavazás" után kilépett a kormánypártból, s újraalapította a Nemzeti Pártot. 1905-ben híveivel a Függetlenségi és 48-as Párthoz csatlakozott, a kormánypárt választási veresége után szemben állt a törvénytelenül kinevezett Fejérváry-kormánnyal.
1906-10 közt a Wekerle-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként ingyenes elemi oktatást vezetett be, felemelte a tanítók fizetését, de a nemzetiségi gyerekeknek a magyar nyelv elsajátítását írta elő négy év alatt (Lex Apponyi). A Függetlenségi és 48-as Párt 1909-es kettéválásakor Kossuth Ferenc konzervatívabb szárnyához állt, Kossuth 1914-es halála után az újraegyesült párt elnöke lett. A világháború elején nemzeti összefogásra szólított fel, de 1916-tól már támadta a Tisza-kormányt, általános választójogot követelve. 1917-18-ban újra vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, majd visszavonult, a kommün alatt a csehszlovákok megszállta eberhardi birtokán élt.
1919 végén a Huszár-kormány kinevezte a magyar küldöttség vezetőjévé a trianoni béketárgyalásokon. Három nyelven elmondott, szónoki teljesítményként kiemelkedő 1920. január 16-i beszéde történeti-jogi érvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva próbálta Magyarország integritását megvédeni. Mivel azonban a területi kérdést jóval előbb eldöntötték, még azt sem érte el, hogy az új határok mentén élő 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az utódállamok polgára lenni. 1920. február 15-én ő vette át Neuilly-ben a békediktátumot, ezután az egész küldöttség lemondott, a szerződést Benárd Ágost miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap