Folytatódott a Jaruzelski-per

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) kezdeményezésére indított bírósági eljárás pénteki tárgyalási napján a 85 éves Jaruzelski mellett megjelent a 81 éves Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt egykori első titkára is. A 82 esztendős Czeslaw Kiszczak tábornok, volt belügyminiszter egészségügyi okokból nem tudott megjelenni a bíróságon, amely ezt a bemutatott orvosi igazolás alapján tudomásul vette. A tárgyalást a TVN24 magántelevízió egyenes adásban közvetítette.

Jaruzelski és Putyin 2005 májusában

Az ügyész által felolvasott vádirat szerint Jaruzelski "fegyveres jellegű bűnszövetkezetet irányítva" szükségállapotot vezetett be Lengyelországban. A vádirat felolvasása után a bíró szeptember 25-re elnapolta a tárgyalást, amikor a vádlottak kapnak szót. Jaruzelski ellen hivatalosan 2007 áprilisban "kommunista bűncselekmény elkövetése" címén emeltek vádat. Ha a bíróság bűnösnek találja, akár 10 évig tartó szabadságvesztést is kiszabhat rá.

A pert korábban a védelemnek nyomozati anyag kiegészítésére tett kérelme alapján napolták el. A védelem ugyanis kérte a bíróságot, hogy a per során tanúként hallgassák meg Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió első és utolsó elnökét, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt, Helmut Schmidt egykori német kancellárt, valamint Zbigniew Brzezinskit, aki a hetvenes évek második felében  Jimmy Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt. A bíróság végül is nem adott helyt a kérésnek, mert kivitelezhetetlennek tartotta.

A védelemnek az a fő érve, hogy a tábornok és társai kényszerhelyzetben voltak. A rendkívüli állapot bevezetése mellett azért döntöttek, hogy elkerüljék a szovjet beavatkozást. Nem akarták, hogy Lengyelországgal is azt történjék, ami 1956-ban Magyarországgal, majd 1968-ban Csehszlovákiával történt - hangoztatják a védelem képviselői.

Gorbacsov pénteken az Eho Moszkvi rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a lengyel hatóságoknak le kell állítaniuk a pert. Jaruzelski és társai cselekedeteit ugyanis a kialakult helyzet diktálta. Ha nem vezetik be a szükségállapotot, az ország darabjaira hullik, és a véráldozat jóval nagyobb lett volna - érvelt Gorbacsov, arra emlékeztetve, hogy az akkori szovjet vezetés helyeselte Jaruzelskiék döntését. Leszögezte azt is, hogy esze ágában sincs tanúskodni a perben. "Olvassák el a szejmnek (lengyel parlamentnek) küldött leveleimet és a lengyel sajtóban megjelent írásaimat" - fogalmazott Gorbacsov.

A megfigyelők arra utalnak, hogy a Jaruzelski-per mélyen megosztja a lengyel társadalmat. Sokan úgy vélik, hogy Jaruzelski a párt, az állam és a fegyveres erők egyszemélyi vezetőjeként végeredményben megkönnyítette Lengyelország demokratikus átalakulását azzal, hogy 1989-ben megosztatta a hatalmat a Szolidaritás szakszervezetben testet öltött antikommunista ellenzékkel.

A  tábornok ellen egyébként egy másik bírósági eljárás is folyik. Ennek a tárgyalásnak a vádpontjait az 1970-es esztendőben történt események alapján állították össze, amikor Jaruzelski védelmi miniszter volt.  A lengyel tengermelléken az utcára vonultak a tiltakozó munkások, miután 1970. december 12-én a lengyel kormány drasztikus élelmiszerár-emelést jelentett be. A lázongás leverésére bevetették a hadsereget. Gdanskban, Gdyniában, Szczecinben és Elblagban a katonák rálőttek a tüntetőkre, 44-en meghaltak, több mint 1160-an megsebesültek. Jaruzelski és öt vádlott-társa életfogytiglani szabadságvesztést kaphat, ha bűnösnek találják őket abban, hogy olyan parancsokat adtak ki, amelyek következményeiként halálesetek történtek.

(Múlt-kor/MTI)