2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Albrecht Dürer, a német reneszánsz legnagyobb alakja

2006. május 23. 11:00

Ötszázharmincöt éve, 1471. május 21-én született Nürnbergben Albrecht Dürer, a német reneszánsz művészet legnagyobb alakja.

A gótikus reneszánsz mestere

Önarcképe

Ötvös apja és nagyapja a Békés megyei Ajtóson élt, apja 1455-ben ment Németországba, ahol egy ötvös lányát vette el. Albrecht 18 gyermekük közül a harmadik volt, rajzolni apja nürnbergi műhelyében kezdett. Tizennégy évesen készült képe, a Mária zenélő angyalokkal már érett későgót alkotás. Egy évvel később Michael Wolghemuth tanítványaként illusztrációkon dolgozott, majd Elzászba, Németalföldre és Svájcba utazott, Bázelben készültek Szent Jeromos-fametszetei.

1494-ben hazatérve megnősült, Nürnbergben műhelyt rendezett be, majd - első német művészként - Itáliába indult. Alpesi akvarelljei összhangot teremtettek a vázlatszerű s a kidolgozott részletek közt, Itáliában a mozgó alakokat rajzoló Pollaiuolo, s az emberi test pontos ábrázolását kutató Mantegna hatott rá. Dürer az első német önarcképet 1493-ban festette, ezen egy kissé öntelt, jóképű ifjú látható, a szoba ablakán át hegyekre és tengerre látni, akár a korabeli olasz képeken. Az Apokalipszis látomásos fametszetein a későgót elemek dominálnak -  kora forradalmi mondandóit teológiai formába öntő művet szenvedélyes formák, drasztikus realizmus, zsúfolt, expresszív kifejezőerő, érzelemgazdag jelenetek jellemzik. Sámson-rajzain, Mária élete-sorozatán német polgári hétköznapokat mutat be, bár itáliai hatást is érezni. Stílusa a gótika és a reneszánsz közt ingadozott. Hazatérte után sajtón sokszorosította és terjesztette műveit (A tékozló fiú), mert nem akart főrangú megrendelőktől függeni.

Dürer 1500 körül kezdett az emberi test arányaival foglalkozni. 1504-es Ádám és Éva-metszetén az emberi szépséget a kiszámított, eszményi forma révén ragadta meg. Ötképes oltárán, a Három királyokon olasz hatást is érezni, de kitűnik újító realizmusa. 1505-ben ismét Itáliába utazott, két évig élt Velencében. Ekkor is Bellini hatott rá, férfi- és nőalakjai az ő lágy arcképeire utalnak. Visszatérve Nürnbergbe megfestette a Tízezer keresztény vértanúsága s A szentháromság imádása jeleneteit. Nagy nürnbergi palotába költözött, itt ma múzeuma látható. Mantegnát idéző rajzain klasszikus formáit mozgalmas drapériái révén érte el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár