Papíron szép a Vár jövője

Csaknem két évvel ezelőtt, 2004 májusában hirdette meg a kabinet 2012-ig tartó Vár-programját Medgyessy Péter miniszterelnök. Az akkor kelt kormányrendelet értelmében ma már közel kellene lennünk a Szent György téri volt honvédfőparancsnokság teljes megújulásához; a benne megvalósuló intézmény funkciójáról `értelmiségi vitának` kellett volna döntenie. (Mint emlékezetes, a koronázási jelvények itteni állandó elhelyezése is szóba került.) Folynia kellene az Országház utcai rendezvényterem felújításának, és még 2004 októberére ki kellett volna találni, miként válhat a Szentháromság téri egykori pénzügyminisztérium `az EU-csatlakozást követő új nemzetstratégia kidolgozásának szellemi központjává`. Mivel ez nem történt meg, a reménybeli Magyar Kultúra Háza ma is irodaépület és turistaszállás.

Bár a kormányrendeletben tervezett lépések közül egyedül a Mátyás-templom felújítása indult meg - a katolikus egyház elzárkózása miatt kizárólag állami forrásból -, s vélhetően ebben az évben másba már nem is fognak bele, a KÖH tartotta magát a forgatókönyvköz, és elkészítette a budai Vár fejlesztésének távlati koncepcióját. Hogy a tudományos feltárás mennyire nem felesleges, azt a tanulmány egyik meglepő megállapítása igazolja a legjobban: a szerzők szerint a budai Vár épületállományáról ma `megdöbbentően keveset tudunk`, és a feltárt ismeretek is csak szétszórtan férhetők hozzá.

Az örökségvédelmi szakértők anyaga elsősorban azt szögezi le, hogy a Vár fejlődésének záloga, ha a nemzeti emlékhelyjelleg és a turisztikai vonzerő egyensúlyba kerül a negyed lakóhely voltával. Magyarán rendkívül fontosnak tartják, hogy a polgárváros ismét élhető lakóterület legyen.

A tanulmány a Vár hagyományos térszerkezetének rekonstrukciója mellett foglal állást. Beépítéseket javasol a zavaró foghíjakon - a Kapisztrán tér mellett a Szentháromság és a Szent György téren is -, és kezdeményezi a háború után viszszabontott emlékek tömegrekonstrukcióját. Ugyanez az elv érvényesül a királyi palotát illetően. A szakértők leszögezik, hogy a hatvanas évekbeli puritanizálás jóvátehetetlen károkat okozott, ezért megfontolandó az építészeti korrekció. Elképzelhetőnek tartják a Hauszmann-féle homlokzat rekonstrukcióját - azaz az eredeti kupola, a Habsburg-lépcső, az ablakok és vakolatdíszek újraalkotását -, és nem vetik el a Várkert részleges feltámasztását sem. A Várkert Bazár felújítását ennek megfelelően csak a palotával összhangban, nagymérvű beépítés nélkül tudnák elfogadni.

A teljes cikk a Népszabadság oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában