Meghal Giorgione olasz festő
2004. szeptember 13. 12:06
Velencében 1510. október 25. előtt meghal Giorgio de Castelfranco Giorgione olasz festő, az érett reneszánsz egyik első velencei képviselője.
1490 körül Velencébe ment, hogy Giovanni Bellinitől tanuljon. Festési technikája, színei és hangulata Bellini kései stílusához kapcsolódnak. Első fontos megbízatása a Fondaco dei Tedeschi (Német Tőzsde) homlokzati freskója volt, Tizianóval együtt. E műveknek csak néhány töredéke maradt fenn. Ránk maradt legkorábbi műve a castelfrancói Pellizzari-ház monokróm freskósorozata, amely a tudományok és művészetek jelvényeit ábrázolja. A feljegyzésekben 12 festménye és öt rajza szerepelt, ezek közül öt mű maradt fenn: A vihar, A három filozófus, az Alvó Vénusz, a Fiú nyíllal és az Ifjú furulyával, néhány további másolatok és metszetek révén ismert. Híres képe a castelfrancói templom oltárképe, a Madonna a gyermekkel, Szent Ferenccel és Szent Liberalisszal. A háromszög-kompozíció, a táj és az alakok álmatag, révült vallásossága egyértelműen Giorgione művészetére vall. Az 1508 körül készült Szent család, és a Pásztorok imádása hasonlóan nagyszerű művek, az utóbbit a finom színharmónia teszi különösen érdekessé. Giorgione erősen hatott a kor portréfestészetére: Tiziano, Palme Vecchio és Lorenzo Lotto oly mértékben utánozták, hogy némely képeiket meg sem lehet különböztetni. A finom derű, a szobrászi tökélyű ábrázolás a reneszánsz ember típusává avatja e kép ifjúját. Hasonló finomság és érzékenység jellemzi a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható Férfiarcképet, amely valószínűleg Antonio Broccardo költőt ábrázolja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.