2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

105 éves a pesti korzó villamosvonala

2005. október 20. 10:00

105 éve, 1900. október 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a pesti Duna-part villamosvonalát.

A budapesti rakpartok kiépítése - az 1838-as árvíz tapasztalatai nyomán - 1853-ban kezdődött a Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán, összesen 345 méter hosszban. Az árvíztől biztonságot nyújtó rakpart 1865-66-ban épült meg a Petőfi-tértől a Zoltán utcáig, Reiter Ferenc tervei alapján. A Margit híd és a Boráros tér között 1881-re készült el a kétszintű támfal, amelyet először a Duna vízszintje fölött 8,5, majd 9,25 méter magasra építettek, végül 1891-ben a mellvédfalakkal 10 méter magasságot kapott. A támfalak mögötti feltöltések révén új Duna-part jött létre, a pénzügyi szempontok azonban felülírták József nádor és Széchenyi álmát, s az új területeken parkok helyett épületek létesültek. Igaz, a földszinti helyiségekben éttermek és kávéházak jöttek létre, s a sétányt szobrok díszítették: 1879-ben állították fel Eötvös József szobrát, 1882-ben Petőfiét, mindkettő Huszár Adolf alkotása. A két szobornak helyet adó terek közt alakult ki a korzó, amely az elsők közt, 1872-ben kapott aszfaltburkolatot, ahová Buchwald-székeket helyeztek ki, s ahol a hajóállomás is kiépült. `Hol az aszfalt sohse porzó, / Ott visít a szívet orzó / Mámorító déli korzó` - írta Heltai Jenő.

Forrás: http://mkkk.kma.bme.hu/
Az első pesti villamos a Nagykörút Nyugati pályaudvar - Király utca közötti szakaszán indult 1887-ben, az 1000 mm-es nyomtávú vonalat Balázs Mór létesítette a német Siemens és Halske, a villamost feltaláló cég támogatásával. 1889-ben helyezték üzembe a Stáció (Baross) és a Podmaniczky utcai vonalakat, ezek már a nagyvasúti, 1435 mm-es nyomtávval épültek. 1891-ben megalakult a Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV), amely koncessziót kapott a Népszínház utcai, a Király utcai és a rákoskeresztúri vonalakra. Ugyanakkor a Budapesti Közúti Vaspálya Társulatnak (BKVT) már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére. 1894-től a BKVT is nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat - a margitszigeti kivételével - 1898-ban villamosították. (Mivel a főváros nem engedélyezte a felső vezetéket, egészen 1924-ig alsó áramellátást alkalmaztak, noha ez drágább és bonyolultabb volt, és több üzemzavart okozott.)

A BKVT járatai a páratlan, a BVVV vonalai a páros számokat kapták - az Andrássy úti földalatti részvényein azonban fele-fele arányban osztoztak. A két cég közti konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt. 1918-ban a villamosvállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették.

A pesti rakparton 1896-tól épült a villamospálya, melyre a BVVV kapott jogot. 1897-re készült el a Boráros tér-Erzsébet híd közti szakasz, s 1900. október 20-án adták át a forgalomnak az Erzsébet híd - Akadémia közti részt. A vonalat a séta-korzó érintetlenül hagyása érdekében az alsó rakpart fölé épített 498 méter hosszú, három sor szegecselt oszlopon álló, vasszerkezetű viadukton vezették, a híd alatt aluljárók vezettek a partra és raktárakat is létesítettek. A vágányokat a korzótól kő mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített öntöttvas korlát választotta el, amelyet Ybl Miklós tervezett.

A két vonalszakaszt csak 1903-ban kapcsolták össze az akkor átadott Erzsébet híd alatt, ez évben épült meg a Kossuth Lajos tértől az újlipótvárosi Tutaj utcáig vezető vonal is. 1911-ben a Dráva utcán át a sínek eljutottak a Váci útig, s az Akadémia-Parlament szakasszal teljessé vált a pesti Duna-part villamospályája. A közúti vasúti hálózat 1873-ban 23, 1880-ban 38, 1890-ben 55, 1902-be 113, 1915-ben 156 kilométer volt, az utasszám hasonló arányban nőtt.

A korzót, a villamospályát, a támfalakat és a viaduktot 1993-95 közt újították fel. A rekonstrukció során a gyalogsétány új díszburkolatot kapott, ismét kihelyezték a Buchwald-székeket, amelyekért már nem kell fizetni és azóta több új, illetve újraöntött szobrot állítottak fel: Pátzay Dunai szél című művét, Marton László Kiskirálylányát, a Tengerész-emlékművet, Mészáros Andor Shakespeare szobrát, az örmények emlékművét. A háborúban tönkrement szállodasor még az 1970-es években újjáépült, így ma a korzót ismét teraszok sora kíséri. A felújított Vigadó teret 2001-ben adták át, a Lánchídtól északra fekvő Széchenyi rakpart támfalainak felújítását 1998-ban fejezték be.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár