2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Az érettségi vizsga hőskora

2005. szeptember 26. 23:12

Alig több mint 100 évvel ezelőtt persze egészen más kérdés állt az újságcikkek, politikai viták kereszttüzében: nevezetesen az, hogy tehetnek-e érettségi vizsgát a lányok.

Történelem-vizsga a Múlt-koron

Mátyás a legnépszerűbb a diákok körében
Rendőrök vigyáztak a történelem érettségi tételekre
Hogyan oldjam meg a kétszintű érettségi feladatait történelemből?
1848-49 a szomszédok tankönyveiben
Történelem helyett valóságshow az érettségin?
Nem marad el a történelemóra
Történelem vizsga: elégtelen
1792-ben Mary Wollstonecraft, a Frankensteint kitaláló Mary Shelley édesanyja A női jogok követelése című művében azt írta, hogy ha a nevelés nem teszi a férfiak megfelelő társává a nőket, "meg fogják állítani a tudás és az erény haladását, mert ha az igazság nem áll fenn mindenki számára, elveszti általános érvényi hatását". Hasonlóan az európai országokhoz, az intézményesült leánynevelés kérdése hazánkban is a XVIII-XIX. század fordulóján került előtérbe.

A lányok alapszintű iskoláztatásáról először az I. és II. Ratio Educationis rendelkezett, majd 1845-ben az elemi tanodákról szóló helytartótanácsi rendelet. 1868-ban az Eötvös József-féle népoktatási törvényben rájuk nézve is kimondták a tankötelezettséget, a 6 és 12 éves koruk közötti időszakra nézve. A nevelésükről vallott elvek azonban csak nehezen változtak.

Már 1868 előtt is számos gondolkodó - politikus, író, filozófus, pedagógus és iskolaszervező - foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az új idők átformálódó társadalmában hogyan kell átalakítani, megreformálni a leánynevelés tartalmát és módszereit; milyen mértékben és egyáltalán miért kell tágabb teret nyitni a leányok képzésének.

Sokan vizsgálták az elérendő célokat, azt, hogy mire is kell felkészíteni a XIX. század megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyai között a lányokat. A számos - már a reformkortól nyíló - iskola, leánynevelő intézet, később a tanítóképzők is gyakorta nők (például Zirzen Janka, Teleki Blanka, Karacs Teréz és mások) irányítása alatt álltak, és élvezték a legjelentősebb politikusok (Kossuth Lajos, Eötvös József) eszmei támogatását. Sok iskolát működtettek - a század folyamán mindvégig - a különböző szerzetesrendek is.

Az abszolutizmus éveiben továbbra is fontosak maradtak a leánynevelés korábban kiemelt céljai, értékei, bár a lehetőségek - az intézményes nevelést illetően - szűkültek. A vallásos, családcentrikus, háztartását vezetni tudó nő felnevelése volt a legfőbb cél, természetesen párosítva a honleányi kötelességek és érzelmek kialakításával, mely ezekben az években különös fontosságot kapott.

A cikk teljes terjedelmében a 2005. évfolyam októberi számában olvasható!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár