410 éve halt meg Francis Drake

Négyszáztíz éve, 1596. január 28-án halt meg a panamai Portobelo mellett Sir Francis Drake angol tengerész, őfelsége kalóza, a `hét tenger ördöge`; Magellán után ő hajózta körül másodikként a Földet s ő volt az első, aki élve ért vissza.

A felfedező kalandor

Drake 1540 körül született Tavystockban, Devonshire-ban, apja protestáns világi prédikátor volt, s bérlő egy crowndale-i birtokon. Az 1549. évi katolikus felkelés idején elmenekültek Nyugat-Angliából s Kentben, egy bárkán kaptak szállást. Drake 13 évesen hajósinasnak állt, az Északi-tengeren tanulta meg a mesterséget. Kapitánya halálakor ráhagyta a hajóját, így hamar a maga ura lett. 23 évesen eladta a hajót és belépett a gazdag Hawkins kereskedőcsalád flottájába, akik árut és rabszolgát szállítottak az Újvilágba. Drake megismerte az Atlanti-óceán vizeit, az akkor Nyugat-Indiának nevezett karibi szigetvilágot, s tapasztalatokat szerzett a spanyolokról: második útján, a mexikói partoknál megtámadták őket és sok angolt megöltek. Drake a Judith nevű hajón visszajutott Angliába és bosszút esküdött. Az út, bár pénzügyileg kudarcnak bizonyult, növelte Drake tekintélyét, s a királynő is felfigyelt rá.

1572-ben privateer-megbízást kapott Erzsébet királynőtől, ez a gyakorlatban felhatalmazást jelentett a spanyol birtokok fosztogatására. Drake két hajóval támadta meg a panamai Nombre de Dios várost, s bár megsebesült, hatalmas zsákmányt szerzett és megalapozta vagyonát. Út közben átszelte a panamai földszorost, s ő volt az első nem spanyol európai, aki megpillantotta a Csendes-óceánt. Amire azonban hazatért, Anglia már fegyverszünetet kötött Spanyolországgal, így teljesítményét hivatalosan nem méltányolhatták. Drake Írországba ment és Essex grófjának szolgálatába szegődve a lázadó írek ellen harcolt.

1577-ben megbízták: tárja fel Dél-Amerika nyugati partjait, kössön kereskedelmi szerződést a spanyol befolyási övezeten kívül élő népekkel, s kutassa fel a déli Csendes-óceánon feltételezett ismeretlen földrészt. Ekkor találkozott Erzsébettel először, aki ezt mondta: "örömmel megbosszulná Spanyolország királyán a tőle elszenvedett sérelmeket". Drake Plymouthból indult útnak 1577 decemberben, öt hajóval és 200 fős legénységgel, Goldon Hind nevű vezérhajója csak 100 tonnás volt. 1578 tavaszára elérték a brazil partokat, itt azonban a legénység körében összeesküvésre derült fény, Drake a főkolompost kivégeztette. Kiürült raktárhajóikat elhagyva 1578 augusztusában értek a Magellán-szorosba, ahol 16 nap alatt haladtak át. A viharban hajóik szétsodródtak, Drake helyettese azt hitte, a Golden Hind elsüllyedt, így visszament Angliába. Drake azonban az egyetlen hajóval kijutott a Csendes-óceánra, miközben véletlenül felfedezte: a Tűzföld sziget és ezzel a kontinens is véget ér. (Később a Tűzföld és a Déli-sark közti tengeri átjárót róla nevezték el.)

A királynő kalóza

Korabeli propaganda

Ezután északnak indult a dél-amerikai part mentén, s kijavította a spanyolok által valószínűleg szándékosan elrajzolt térképeket. Valparaisónál élelmet rabolt, később két kincsekkel teli spanyol hajót kifosztott, majd északon átjárót keresett az Atlanti-óceánra. A kanadai Vancouverig, az északi 48. fokig jutottak, első európaiként hajózott Kanada nyugati partjai mellett. A hideg miatt délebbre fordultak, s a mai San Francisótól északra vetettek horgonyt. A vidéket Drake Új Albionnak nevezte el s a királynő nevében birtokba vette. 1579 júliusában nyugatnak fordultak, s csak 68 nap után bukkantak először szárazföldre, vélhetően a Palau-szigetekre, Új-Guineától északra. Vizet vettek fel a Fülöp-szigeteken, majd a Maluku-szigetek felé hajóztak, ahol a szultán fűszereket adott el nekik. Az ismeretlen vizeken a hajó zátonyra futott (ez a Hind-zátony nevet kapta), de sikerült baj nélkül levergődniük róla. Ezután Jávára mentek, majd a Jóreménység-foka felé indultak, elkerülve a portugál hajózási vonalakat.

A hajó 100 fős legénységéből 56-an maradtak meg, amikor 1580. szeptember 26-án Plymouth kikötőjében tele fűszerrel és kincsekkel ismét horgonyt vetettek. A Föld második körülhajózása a befektetőknek negyvenhétszeres hasznot hozott. Drake volt az első kapitány, aki körülvezette hajóját a Földön (Magellánt megölték a Fülöp-szegeteken), s az első angol, aki a Csendes-, az Indiai-óceánon s a déli Atlanti-óceánon hajózott. Bár a spanyol követ tiltakozott a kalózkodások ellen s kiadatását kérte, Erzsébet 1581-ben a Golden Hind fedélzetén lovaggá ütötte a paraszt fiát. "Az én kalózom"-nak nevezte, bár megjegyezte: törvény szerint inkább fejét kellene venni.

Drake Plymouth polgármestere, majd 1585-ben egy flotta parancsnoka lett. A spanyol háborúk során több várost kifosztott az atlanti partokon, a cadizi kikötőben felgyújtott 22 spanyol hajót, amelyekkel II. Fülöp Anglia ellen készült. A Nagy Armada 1588-as támadása idején altengernagyként nagy szerepe volt az angol győzelemben. Óriási népszerűség övezte, Anglia hőseként ünnepelték.

Utolsó útján, 1595-ben Puerto Rico elleni támadása kudarcot vallott. Flottáját megtizedelte a trópusi láz, 1596. január 28-án, Portobello panamai város közelében ő is a járvány áldozata lett, a tengeren temették el. Drake nevét viseli a Dél-Amerika és a Déli Shetland-szigetek közti átjáró, amelybe behatolt, de sosem haladt át rajta - először Willem Schouten flamand kapitány hajózott át itt 1615-ben. Drake híres hajója, a Golden Hind másolata Londonban látható.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)