2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Armand-Jean du Plessis de Richelieu

2005. szeptember 9. 12:30

1585. szeptember 9-én született a Poitou megyei Richelieu-ben. Családja a nemesség alsóbb rétegéből eredt, ám apja már III. Henrik király igazságügyi főtisztviselője, anyja a párizsi törvényszék tanácsosának lánya volt. Ötéves korában meghalt apja, a családi földbirtokok a vallásháborúk alatti infláció és rossz gazdálkodás miatt tönkrementek. A fő jövedelmi forrásul szolgáló luconi püspöki birtok megőrzéséhez sürgősen püspökké kellett szentelni a család egy tagját, ez Armand-Jeanra várt, akit vonzott is a tudomány és az egyházi pálya. Ekkor már Chillou márkija, kiváló szónok és hitvitázó volt, aki az udvari akadémián tanult lovagi, előkelő viselkedést. A felszenteléshez azonban ifjú kora miatt pápai felmentés kellett, ezért Rómába ment. Itt elnyerte V. Pál tetszését, így 22 évesen pappá szentelték és luconi püspök lett, ahol első francia főpapként hajtotta végre a tridenti zsinat reformjait. Elsőként írt francia nyelven teológiát, megadva a hittudomány nyelvének szabályait.

1614-ben beválasztották a rendi gyűlésbe, itt közvetített a papság és a harmadik rend (a polgárság) vitájában és meggyőzte főpap társait, hogy a tridenti határozatokat végre kell hajtani. Nemsokára a gyerekkirály XIII. Lajos felesége, Ausztriai Anna lelkésze lett, bekerült a királyi tanácsba, s 1616-ban rábízták a külügyek irányítását is. 1617-ben egy puccs véget vetett Medici Mária régensségének, Richelieu-t száműzték az udvarból. 1619-ben Mária hívei fellázadtak a Királyi Tanács ellen, s a király visszahívta őt, remélve, hogy lecsillapítja a lázongókat. Négy éven át tárgyalások és összecsapások váltották egymást, majd a megegyezés egyik pontjaként Richelieu-t jelölték bíborosnak. Medici Mária visszatért és kibékült a királlyal, a bíboros pedig 1624-ben kereskedelmi és tengerészeti államtitkár és a Királyi Tanács feje lett. 1628-ban létrehozták számára a főminiszteri posztot, hatalma kiszélesedett. Két fő célja a korlátlan királyi hatalom és az európai francia hegemónia megteremtése volt.

Az első érdekében eltűrte a hugenottákat, míg politikailag veszélyesnek nem érezte őket, ők azonban Anglia bevonásával háborút terveztek. Richelieu ekkor 1628-ban elfoglalta és lerombolta központjukat, La Rochelle-t, kiváltságaikat eltörölte, lehetővé tette viszont a szabad vallásgyakorlást. A főnemesek várait leromboltatta, csak azokat hagyta meg, amelyekre egy külső támadás kivédésére volt szükség - ezáltal megakadályozta a belső lázadásokat, de még jobban magára haragította az arisztokráciát.

Richelieu síremléke
Külpolitikája a spanyol és német Habsburgok hatalmának gyengítésére irányult. 1630-ban, a mantuai örökösödési háborúban maga vezette a francia sereget az Alpokon át és a francia Nevers hercegnek szerezte meg a tartományt. Diplomatái révén elérte: a regensburgi birodalmi gyűlés leváltotta a harmincéves háborúban győzelmet győzelemre halmozó Wallenstein császári fővezért, rábírta Gusztáv Adolf svéd királyt a császár megtámadására, követei Bethlen Gáborral és I. Rákóczi Györggyel is tárgyaltak. Medici Mária szerette volna leváltatni, de XIII. Lajos ragaszkodott hozzá, az anyakirályné ekkor Németalföldről próbált lázadást szítani, de a bíboros meghiusította szándékát. 1635-ben Franciaország is belépett a harmincéves háborúba, a bíboros a katolikus Habsburgok ellen a protestáns német államokkal is szövetkezett. Katalóniában felkelést szervezett, s 1640-től a portugálok spanyolellenes harcát is támogatta. Élete végén egyházi és diplomáciai kérdések miatt szembe került VIII. Orbán pápával, bár elfogadta annak abszolút hatalmát. Számos összeesküvést szőttek ellene, de mind megbukott. 1642. december 4-én Párizsban halt meg.

Richelieu pártolta a tudományt és művészetet, főleg a színházat, támogatta a Sorbonne-t, 1635-ben ő alapította a Francia Akadémiát - ez volt a világon az első ilyen intézmény. A Palais Royalt, azaz párizsi palotáját a királyra hagyta. Támogatásával katolikus missziók jöttek létre Afrikában, Amerikában és a Közel-Keleten, a későbbi francia gyarmatbirodalom alapjaiként, holland hajók vásárlásával lerakta a francia kereskedelmi és haditengerészet alapjait. Ösztönzésére jött létre 1629-ben az ipari manufaktúrák, a kereskedelem, a hivatalok, az egyház és a hadsereg működését szabályozó törvénykönyv. Védővámrendszert vezetett be, de merkantilista gazdaságpolitikáját a háborúk sokszor szétzilálták, kényszerű pénzügyi intézkedései pedig parasztfelkeléseket eredményeztek.

Ő tette hazáját európai nagyhatalommá, ugyanakkor soha nem riadt vissza az önkényuralmi eszközök használatától, a modern nemzetállam és a modern központi hatalom mellett a modern titkosszolgálatok alapítóját is benne tisztelhetjük. A történészek egy része a monarchia hazafi támogatóját látja benne, míg mások a hataloméhes cinikust - ezt a nézetet erősíti Richelieu ábrázolása is Dumas A három testőrében. Hazájában azonban egyöntetű elismerés övezi emlékét, csatahajót és hajóosztályt neveztek el róla, sőt eredetileg az ő nevét viselte volna az első francia atommeghajtású anyahajó, amely végül egy még nagyobb gall, Charles de Gaulle nevét kapta.

(Múlt-kor/Panoráma - Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár