2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
Itt támogathatod a Múlt-kor szerkesztőségét!

590 éve égették meg Husz Jánost

2005. július 6. 10:02

590 éve, 1415. július 6-án halt Konstanzban máglyahalát Husz János cseh reformátor és teológus.

Husz János (Jan Hus) 1370-ben vagy 1371-ben született a dél-csehországi Husinecben, szegény családban. 1390-ben iratkozott be a prágai egyetemre, melyet 1394-ben végzett el. 1396-ban baccalaureatusi fokozatot szerzett, majd egyetemi tanár, később 1401-ben a filozófiai fakultás dékánja lett Prágában. Eleinte Arisztotelészt adott elő, s az angol vallási reformer, John Wycliffe filozófiáját, melyet lelkesen fogadtak a nemzeti érzelmű cseh magiszterek.

A cseh egyház az ország földbirtokainak felét birtokolta, az alsópapságot felháborította a főpapok gazdagsága és szimóniája (az egyházi posztok adásvétele), a parasztokat nyomasztották az egyházi adók, így jelentős igény alakult ki a társadalmi reformok iránt. A pápaság helyzetét rontotta az 1378-1417 közti avignoni-római egyházszakadás is. IV. Károly cseh király ugyancsak reformokat akart, s Kroméri Jan Milic nemzeti mozgalma is Wycliffe munkáira épült. Mivel a prágai egyetem fizetést nem adott, 1400-as pappá szentelése után Husz elfogadta a Milic-tanítványok alapította Betlehem-kápolna prédikátori és plébánosi posztját, ahol csehül hirdették az igét. 12 éves működése során Husz a mozgalom élére került. A hazmburki Zbynek Zajíc, aki 1403-ban Prága érseke lett, őt választotta tanácsadónak. Zajíc később a reform ellen fordult, így Husz lett a reformisták vezetője.

A francia király IV. Vencel cseh királlyal együtt 1409-ben zsinatot hívott össze Pisába az egyházi szkizma felszámolása céljából. A csehek, így Husz is támogatták Vencelt, de az érsek s a német professzorok ellene voltak. A király ezért módosította a prágai egyetem alkotmányát, három szavazatot adva a cseheknek s egyet a németeknek. Ekkor a németek tömegesen elhagyták Prágát s 1409-ben Husz lett a cseh többségű egyetem rektora.

A zsinat egyaránt letette a Csehországban elismert XII. Gergelyt és XIII. Benedek ellenpápát, s V. Sándort választotta meg egyházfővé. A leváltottak ezt nem fogadták el, így egyszerre három pápa működött. Az érsek és a főpapság XII. Gergely mellé állt, Husz és a reformpárt V. Sándort támogatta. Zajic megvesztegetéssel rávette Sándort, hogy tiltsa be a prédikálást a kápolnákban, így a Betlehemben is. Miután Husz ezt nem tartotta be, az érsek kiátkozta s feljelentette Rómában. Husz - merénylettől félve - nem ment el az idézésre, úgy vélte: "Isten igazságából kevés lelhető fel a pápai udvarban", s három hívét küldte Rómába. Bár a cseh király melléje állt, az érsek 1411-ben elérte, hogy a szentszék kiközösítse Huszt, ám ő tovább prédikált és tanított.

Ellenfelei ekkor eretnekséggel vádolták Wycliffe remanencia-tanának terjesztéséért - eszerint az oltáriszentség kenyere és bora a maga mivoltában megmarad, Jézus teste és vére csak jelképesen van jelen. Wycliffe szerint a biblia minden keresztény tan egyetlen forrása. Vencelt felháborították a vádak, mivel azok rossz fényt vetettek országára. Zajic elmenekült Prágából, eltiltotta a szentségek kiadását s kiátkozta a király tisztviselőit. Mindezt egy királyi döntőbíróság érvénytelenítette, az érsek ekkor Zsigmond magyar királyhoz menekült, majd Pozsonyban hirtelen meghalt.

1411-ben XXIII. János ellenpápa keresztes háborút és búcsúcédula-árusítást hirdetett XII. Gergely s annak híve, László nápolyi király ellen. Husz ezt elítélte, de szembekerült Vencellel, mivel a király részt kapott a cédulák hasznából. Ellenfelei ekkor felújították római perét, mire Husz Dél-Csehországba menekült. Az ellene írt vitairatokra itt felelt, fő művében, Az egyházról című röpiratban az egyház fejéül csak Krisztust ismerte el, vitatva az egyházi hierarchia és a pápaság létjogosultságát.

Zsigmond 1411-ben német király lett, és az egyház egyesítése végett XXIII. Jánossal zsinatot hivatott össze Konstanzba. Meghívta Huszt is, ám ő nem akart menni, de amikor Zsigmond menlevelet adott neki, igent mondott. 1414-ben elment Konstanzba, ahol egy hónap múlva lefogták, majd bíróság elé állították. Hívei elérték, hogy nyilvánosan védekezhessen, így a vádak egy részét visszavonták. Egy 30 pontos listát állítottak össze, ezt meg kellett volna tagadnia. Husz három hét gondolkodás után, 1415. július 6-án, az utolsó tárgyaláson, a konstanzi dómban kijelentette: nem tagadhat meg olyat, amit nem is vallott. Ekkor eretneknek nyilvánították, s még aznap máglyára vetették. Halála a személyes bátorság és elvhűség jelképévé tette, kivégzése után az egyházi reformmozgalom fellángolt Csehországban s másutt is.

Husz részben Wycliffe követője volt, egyetértett a predesztináció elvével, s a biblia egyház feletti tekintélyével. Nézeteit a cseh reformmozgalom csúcspontjának tartják, hívei s a későbbi hitújítók huszitának nevezték magukat. Husz cseh nyelvű írásai a nemzeti irodalom klasszikusaivá lettek, a prágai nyelvjárást ő tette irodalmi nyelvvé s új helyesírási rendszert dolgozott ki. Történetét többek között Háy Gyula: Isten, császár, paraszt című drámája is feldolgozta.

II. János Pál 1999-ben sajnálkozását fejezte ki Husz kivégzése miatt, a reformátor rehabilitációjára azonban mindmáig nem került sor.

(Panoráma, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár