A trójai háború a történészek szerint

Becsületbeli ügy

Ha tényleg a Hisarlik melletti ásatási helyszín rejti a mitikus Tróját, a késő bronzkori uralkodóknak csakugyan fájhatott rá a foguk - még kívánatos nőknek az ügybe keverése nélkül is.

A város épp a Fekete-tenger kijáratánál fekszik, afféle keresztúton. A görög Mükéné a várostól nyugatra terült el; a Mezopotámiától Szíriáig nyúló Hettita birodalom pedig keletre. Trója nem kis részt a Fekete-tengeri kereskedelem megsápolásából szerezhette hatalmas jövedelmét.

`A mükénéiek jókora előnyre tettek volna szert, ha megszerzik Tróját. Ha megtörtént a háború, okai bizonyára a szokásosak voltak: gazdasági előny, kapzsiság, területszerzés, és a kereskedelmi utak ellenőrzése.

A másik lehetőség: a görögök nem is szálltak harcba Trójáért. Akkor talán valaki más lehetett?



Mégiscsak egy nő miatt?

Létezik egy elmélet, mely szerint egy titokzatos kultúra, melyet a mai tudósok is csak `tengeri népnek` neveznek, volt valójában Trója támadója. A mai Olaszország területén lévő őshazájukból a Földközi-tengeren át keletről nyugat felé indultak. Egyiptomi feljegyzések tanúskodnak róla, hogy a rejtélyes népcsoport épp a háború feltételezett idején, i. e. 1200 táján biztosan érintette Tróját.

Egy másik, jórészt ősi hüttita szövegekre alapozott elmélet szerint egy elhúzódó, hol fellángoló, hol csituló, mintegy 200 évig tartó háborús konfliktus dúlt a hüttiták és egy lázadó koalíció között, melynek Trója is tagja volt. Ebben az olvasatban a mükénéiek csak szövetségre léptek a hüttiták ellen harcoló Trójával. Az elméletet tárgyi bizonyítékok is alátámasztják: a régészek ugyanis mükénéi cserépedényekre bukkantak a hatos számú trójai rétegben, ami arra utal, hogy a két nép szövetséges volt.

A régészek abban feltétlenül egyetértenek, hogy mi a legvalószínűtlenebb magyarázat. Az, ami most vászonra került, vagyis hogy az egész háború a világ legszebb asszonyának szerelméért és birtoklásáért robbant volna ki.

Jóllehet a történelem az uralkodók becsületén esett csorbából eredő háborúra is ismer példát. Az i. e. 14. században a hettiták királya levelet kapott az egyiptomi királynőtől. Az asszony azt írta, hogy férje meghalt, és arra kérte a királyt, küldje el egyik fiát, aki feleségül venné őt.

A hettita uralkodó ráállt a frigyre, és el is küldte egyik fiát, akit viszont út közben, míg Egyiptomba tartott, meggyilkoltak. Abban a hitben, hogy a merénylet az egyiptomiak műve volt, a hettiták hadat üzentek Egyiptombak.

`Ha a hettiták a 14. században képesek voltak háborúzni a király fia miatt, miért ne tehették volna ugyanezt a mükénéiek és a trójaiak alig egy évszázaddal később - már ha a király feleségét tényleg elrabolták?` - teszi fel a kérdést Cline. `Végül is nem lehet teljesen kizárni, hogy az egész tényleg Heléna miatt történt, bár semmilyen konkrét adat sem támasztja alá ezt az elméletet.`



Egy korszak véget ér

Egy dolog biztos: a háborúskodás egyúttal egy korszak végét is jelentette.

`Homérosz tulajdonképpen a világ végének állít emléket` - mondja Diane Thompson, a trójai háborúról szóló könyv szerzője. `Az írásán valósággal átsüt a nosztalgia, amit még a mai olvasó is kiérez a sorok közül.`

Mikor Vergilius, a római költő az i. sz. első században Éneász címen újraírta a törtnetet, a görögöket barbár útonállóknak állítota be, a trójaiakat pedig nemeslelkű legyőzötteknek, akik végül megalapították Rómát. `Csodálatos szerelmi történet, és izgalmas háborús olvasmány mindkettő még a mai olvasó számára is` - jellemzte az eposzokat Diane Thompson.

1. Kilenc Trója a föld alatt
2. Becsületbeli ügy