Régészeti kutatások és egyéb felfedezések 2004-ben
2005. január 5. 11:42
A legrégibb síléctől az egymillió éves műalkotásig
Olvasóinkhoz hasonlóan magunk is kedveljük, ha valamilyen tárgyban `a legrégibb` emlékről számolhatunk be. Idén tehát közösen örülhettünk: a régészet számos területen hozott új eredményt ebben a témában.
Egymillió éves műalkotás |
Épp egy hónappal később a világ legrégebbi ékszerei kerültek elő Afrikában: a kagylóból készült, színezett csecsebecsék korát a tudósok 75 000 évre becsülik. A kagylókat megcsiszolták, lyukat fúrtak beléjük, s olyan kopásnyomok figyelhetők meg rajtuk, melyek természetes úton nem fordulnak elő.
Nyáron visszakanyarodtunk Európába, azon belül is Bulgáriába, ahol a legrégibb műalkotás után a földrész legrégibb oltára került elő. A település, melyhez az oltár is tartozott, i. e. 6000 körül virágozhatott, maga az oltár 8000 éves, és feltehetőleg terményáldozatokat mutattak be rajta.
Amerika fiatal ország, annak is örülnek, ha pár száz éves köznapi tárgyak bukkanak elő a föld alól. Idén ősszel Amerika legrégibb borospincéjének örülhettek a kutatók. A Jamestownban, a kontinens első állandó angol településén talált maradványok között nyolc sértetlen és további három törött borosflaska volt, melyek akár 1680 óta is ott pihenhettek.
A világ legrégebbi ékszerei |
Két ősi keresztény műemlékről is beszámoltunk az idén: az egyik a római Fórum legrégibb keresztény temploma, melyet ideiglenesen megnyitnak a látogatók előtt. Az i. sz. 6. század körül épült templomot 1200 évvel ezelőtt földrengés temette be, s csak 1900 körül ásták ki teljesen. A másik az önálló keresztény egyházzal rendelkező Etiópia legősibb keresztény műemléke. A lalibelai sziklatemplom-komplexum, mely Afrika legismertebb őskeresztény műemléke, sokkal régebbi, mint eddig feltételezték: legkorábbi elemei erődként épülhettek az i. sz. 7. században.
Grönland legrégibb síléce pedig, mint októberben beszámoltunk róla, több mint ezer éves. A vörösfenyőből faragott, 85 centiméter hosszú, 9 centiméter széles, végein lekerekített lapos fadarabot 1997-ben találták, korát azonban csak a közelmúltban állapították meg szénizotóp vizsgálattal. A teszt eredménye szerint a faeszköz 1010 körül készült, és nagy valószínűséggel síléc lehetett, amely az északi szigetet 980-ban elfoglaló norvégokkal került Grönlandra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.