Magyar tragédia, 1944
2004. március 18. 13:25
Magyar tragédia, 1944 címmel egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar holokauszt 60. évfordulójáról a budapesti Terror Háza Múzeum.
A Magyar tragédia 1944 című rendezvénysorozat első állomása az Ember az embertelenségben címmel január 16-án megnyílt időszaki kiállítás volt, amely Raoul Wallenberg embermentő tevékenységét mutatja be. A kiállítás március 30-án zárul. Április 13-án nyílik meg a holokausztban elpusztított 1,5 millió európai és 190 ezer magyar gyermek emlékének szentelt Hetedíziglen - gyermekek a holokausztban, illetve a rendezvénysorozattal azonos, Magyar tragédia 1944 című kiállítás. A kiállítások dokumentumai arra igyekeznek ráirányítani a figyelmet, hogy "a holokauszt borzalma összeurópai tragédia és trauma, amelyben egymásra ismernek Európa zsidó és nem zsidó közösségei" - olvasható az intézmény háttéranyagában.
A két kiállítást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitja meg. A tárlatok keretében április 27-től mindennap folyamatosan vetítik majd Claude Lanzmann világhírű, kilencórás dokumentumfilmjét a Soah-t, amelynek bemutatóját a tervek szerint a rendező jelenlétében tartják. A külföldi múzeumokkal és történeti intézetekkel együttműködésben készülő holokauszt-programsorozat októberre-decemberre tervezett, Eltört életek című időszaki kiállítása életutakat mutat be, olyan tudósok, írók, politikusok sorsát, akiket csak az kötött össze, hogy a nemzeti szocialista és a magyar fajvédelmi törvények szerint zsidónak számítottak.
A Terror Háza az időszaki kiállítások mellett április 9-től kezdődően filmvetítés-sorozatot rendez a Toldi Moziban. Olyan holokauszt tematikájú műveket mutatnak be, amelyek még nem jártak Magyarországon, vagy évtizedek teltek el bemutatásuk óta. Ősbemutatón vetítik le A lágerek emléke című angol dokumentumfilmet; az Alfred Hitchcock által rendezett 1945-ös mű a felszabadított haláltáborokba érkező angol, amerikai operatőrök anyagaiból készült. Bemutatják Catrine Clay A harmadik birodalom gyermekei című 1993-as dokumentumfilmjét, és annak jegyében, hogy nemcsak a zsidó, hanem a roma holokauszt áldozatai előtt is tisztelegnek, levetítik Varga Ágota Porrajmos és Fekete lista című dokumentumfilmjeit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.