Martin Luther közzéteszi 95 tételét

2004. szeptember 13. 12:06

Martin Luther Ágoston-rendi szerzetes, a szász választófejedelemség wittenbergi egyetemének bibliamagyarázó professzora közzéteszi 95 tételét, `A búcsú erejének magyarázatához` címmel, melyben elítéli a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket (XVI. század kezdete). Tézisei szélsebesen terjednek az egész birodalomban. Ősz elején szerez Luther pontosabb ismereteket a búcsúcédulák árusításának módjáról, főként pedig Johannes Tetzel prédikátor vásári módszereiről. Tetzel a brandenburgi és a magdeburgi fejedelemségben készpénzfizetés ellenében bűneik megbocsátását ígéri a hívőknek. Állítása szerint az így befolyó pénz a római Szent Péter-bazilika felépítését szolgálja, de valójában ebből a pénzből fizeti a Fugger-bankháznál felgyülemlett adósságait II. Albrecht mainzi érsek és választófejedelem. Októberben Luthernek sikerül megszereznie "a kikiáltó Tetzel" szolgálati utasításának egy példányát. Ezen felháborodva írja meg a wittenbergi téziseit. Téziseiben Luther nem a búcsú kibocsátása, mely a hívőt a kánoni jog szerinti jogos büntetéstől felmenti. Nem lehet olyan földi intézmény, mely kizárólag önmagának igényli az isteni kegyelem közvetítését. Az, hogy a wittenbergi szerzetes bírálja azt az egyházi nézetet, mely szerint a bűnök rangsorolhatók és pénzzel megválthatók, vallásfelfogásából következik. Eszerint a keresztények nem egyes erkölcstelen cselekedeteik révén követnek el bűnt, hanem azzal, ha elfordulnak Istentől. Valódi vezeklés és bűnbánat így csak a hívő bűnös hitének teljes megújulásától várható. Luther nézete, miszerint az egyház közvetítése szükségtelen az emberi lelki üdvéhez, nagy figyelmet keltett, mert bírálata nemcsak teológiai kérdéseket érint, de érzékenyen sérti az egyház növekvő bevételekre törekvő pénzügyi politikáját is. Martin Luther már kolostori évei alatt kialakítja az uralkodó hitelvek kritikájának elméleti alapjait. A Biblia intenzív tanulmányozása és William Ockham, angol filozófus írásaival való vita ébreszti fel benne a kételyt a hivatalos hitelvekkel szemben. Luther tézisei a búcsúról - a reformáció kezdete 95 tézisében Luther elutasítja a búcsúcédulák árusítását és adott formájában az egyházi búcsútant is. Lássuk legfontosabb téziseit: - 1. "Amikor a mi Urunk és Mesterünk azt mondta: Térjetek meg!, azt akarta, hogy a hívek egész élete megtérés legyen." - 36. "Minden igaz, bűnbánó keresztény elnyeri a büntetéstől és a bűntől való teljes feloldozást, s ez őt a bűnbocsátó-cédulák nélkül is megilleti." - 37. "Minden igaz keresztény - akár él, akár már halott - részese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket Isten ugyancsak bűnbocsátó-cédulák nélkül adott." - 43. "Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy jobb dolgot művel az, aki a szegénynek alamizsnát ad vagy a nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol." - 44. "Ugyanis a szeretet gyakorlása által növekszik a szeretet, s az ember jobbá lesz; míg a búcsú csak a büntetés alól menti fel, s nem teszi jobbá az embert." - 50. "Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy ha a pápának tudomása volna a búcsúhirdetők zsarolásairól, akkor inkább porig égetné a Szent Péter-székesegyházat, mintsem, hogy az ő juhainak bőréből, húsából és csontjából építesse fel azt." - 82. "Például: ha a pápa a székesegyház felépítéséhez szükséges nyomorult pénzért - ami gyenge indoklás - számtalan lelket vált ki a tisztítótűzből, akkor miért nem üríti ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre a lelkek iszonyú gyötrődésére való tekintettel - ami pedig mindennél igazságosabb indok lenne?!" - 91. "Ha tehát a bűnbocsánatot a pápa elgondolása és szándéka szerint hirdetnék, akkor ezen kérdésekre könnyen lehetne megfelelni; vagy talán fel sem merültek volna ezek." - 92. "Tűnjetek hát el azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: Béke, és nincs béke." - 93. "De üdv azoknak a prófétáknak, akik azt mondják Krisztus népének: kereszt, kereszt, még ha nincs is kereszt." - 94. "Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy a Krisztust poklon át is követni igyekezzenek." - 95. "S így inkább sok szenvedés árán jussanak a mennybe, mint, hogy magukat, a békével áltatva, elbízzák."

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai