Irak történelme

2003. március 23. 16:02

Irak történelme évszámokban

I.e. 6500 körül - Megkezdődött a Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület benépesedése.

I.e. 4000-től - A sumérek kifejlesztették az ékírást, az árvízvédelmet és a matematikát. Városállamaik (Ur, Uruk, Eridu) a folyók alsó folyásán terültek el.

I.e. 24-20. század - Az északi területeken az akkádok centralizált birodalmat alkottak.

I.e. 19-16. század - Az Ó-babiloni birodalom kora. A birodalmat a hettiták pusztították el.

I.e. 12-9. század - A Középbirodalom kora.

I.e. 9-7. század - Új-asszír birodalom.

I.e. 7-6. század - A babiloni Újbirodalom kora.

I.e. 539 - II. Kürosz perzsa király foglalta el a területet.

I.e. 331 - Nagy Sándor a birodalmához csatolta Mezopotámiát, amely ezt követően a Szeleukidákhoz, majd a pártusok országához tartozott.

I.u. 3. század - A perzsa Szászánida-birodalom része volt a terület.

637 - Az arabok a kádiszijjai csatában elfoglalták a két folyó közét. Kalifátust alapítottak, a lakosság átvette az arab nyelvet.

750 - Az Omajjád-dinasztiát megbuktatták az Abbászidák, majd Manszur kalifa megalapította Bagdadot.

10. század - Az iráni Bujida-dinasztia elfoglalta Bagdadot, a kalifa csak vallási vezető maradt.

1055 - Toghrul szeldzsuk-török szultán elfoglalta a Folyamközt, amely később az egyiptomi Ejubidák hatalma alá került.

1258 - A mongol Dzsingisz kán unokája, Hülegü kán tört be a területre, a kalifa elvesztette egyházi hatalmát is.

1394 - Timur Lenk mongol uralkodó elfoglalta Bagdadot.

16. század eleje - A perzsa Szafavida-dinasztia hatalma alá került a Tigris és az Eufrátesz vidéke.

1534 - II. Szulejmán török szultán foglalta el a vidéket, amely ezzel az oszmán birodalom része lett. A 19. század elején Davud pasa helytartó megpróbálta modernizálni Mezopotámiát, és elszakítani a törököktől, de sem ő, sem a 19. század második felében Midhat pasa nem járt eredménnyel.

1914. november 23. - Az első világháború során a brit csapatok elfoglalták Bászra városát, s bár a törökök 1916-ban győztes csatát vívtak Ku el-Amáránál, végül letették a fegyvert a túlerő előtt.

1918 - A britek megszállták az olajban gazdag Moszul tartományt.

1920 - A Népszövetség mandátumot adott a területre Angliának. Az Iraki Szövetség vezetésével felkelések törtek ki, melyek hatására ideiglenes kormány alakult.

1921. augusztus 23. - A hasemita I. Feiszállal az élén létrejött a monarchia.

1922 - Brit-iraki "szövetségi" szerződést írtak alá.

1925 - Az ország alkotmányt kapott. A vitatott moszuli olajvidéket a Népszövetség Iraknak ítélte.

1927 - Felfedezték a kirkuki olajmezőket.

1930 - A britekkel kötött egyezmény tényleges függetlenséget adott az országnak.

1932 - Irak a Népszövetség tagja lett.

1933 - Meghalt I. Feiszál király, utóda fia, Gázi lett.

1936 - Bakr Szidki tábornok megbuktatta az angolbarát kabinetet, s Hikmat Szulejmán alakított új kormányt.

1937 - Bakr Szidkit meggyilkolták, s Hikmat Szulejman kormánya is megbukott. A Rasid Galiáni vezette új, németbarát kormány idején iraki-brit összecsapások voltak.

1939 - Gázi meghalt autóbalesetben. II. Feiszál lépett a trónra.

1941 - Galiáni elmenekült. Az angolok bevonultak Bagdadba, Núri Szaíd lett az ország kormányfője.

1943 - Irak hadat üzent a tengelyhatalmaknak.

1945 - Irak csatlakozott az Arab Ligához, tagja lett az ENSZ-nek.

1958 - Irak és Jordánia rövid életű államszövetséget alakított.

1958. július 14. - A hadsereg és a Nemzeti Egységfront Abdel-Kerim Kászem ezredes vezetésével megdöntötte a monarchiát. II. Feiszál királyt és miniszterelnökét, Núri Szaídot megölték. Létrejött az Iraki Köztársaság. Július 26-án ideiglenes alkotmányt fogadtak el.

1961. március - Musztafa Barzani Kurdisztáni Demokratikus Pártja lázadást robbantott ki az ország északi részén.

1963. február 8. - Katonai puccs során megölték Kászemet, s az Arab Baasz (Baath) Szocialista Párt került hatalomra.

1963. november - Abdesz-Szalám Áref ezredes katonai államcsínyt hajtott végre.

1966. április - Áref repülőszerencsétlenség áldozata lett, fivére, Abder-Rahmán Áref Ahmed követte az elnöki székben.

1968. július 17. - Puccsal a hatalmat ismét a Baasz szerezte meg: az Ahmed Haszan al-Bakr vezette Forradalmi Parancsnoki Tanács vette át az ország irányítását.

1968. szeptember 22. - Az ideiglenes alkotmány az állam legfelső szerveként ismerte el a Forradalmi Parancsnoki Tanácsot.

1970. március - A Forradalmi Parancsnoki Tanács és a kurd vezetők béketervben állapodtak meg.

1974. március - Szaddám Huszein bejelentette az 1970-es autonómia-tervezet megvalósítását. Az elégedetlen kurdok ismét harcba kezdtek.

1975. március - Irak és Irán aláírta az algíri szerződést, amely lezárta a határvitát a két ország között. A sah felfüggesztette a kurdok támogatását.

1979. július 16. - Al-Bakr lemondott, utóda unokaöccse, az addigi második számú vezető, Szaddám Huszein lett.

1979. augusztus 8. - 21 politikust végeztek ki a kormány elleni összeesküvés vádjával.

1980. szeptember 22-1988. augusztus 20. - Háború Irán ellen egymillió főnyi ember-, 200 milliárd dollár anyagi veszteséggel.

1990. augusztus 2. - Kuvait lerohanása. ENSZ-szankciók meghirdetése Irak ellen.

1990. november 29. - Az ENSZ BT 678. számú határozata 1991. január 15-ig szabott határidőt Iraknak a kivonulásra.

1991. január 17. - Légicsapásokkal megkezdődött a Sivatagi Vihar hadművelet. Február 24-én megindult a nemzetközi koalíció szárazföldi offenzívája, s Szaddám Huszein február 28-án feltétel nélküli kapitulált.

1991. április 3. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 687. számú határozata kötelezte Irakot vegyi- és biológiai fegyvereinek, valamint a 150 kilométernél nagyobb hatósugarú ballisztikus rakétáinak megsemmisítésére a világszervezet felügyelete alatt. Irak a későbbiekben folyamatosan gátolta az ENSZ-ellenőrök munkáját.

1996. december 10. - Életbe lépett az ENSZ "olajat élelmiszerért" programja, amely lehetővé tette Iraknak, hogy kőolajat értékesítsen, s áráért lakosságának élelmiszert vásároljon. (A program hatályát félévenként meg kellett hosszabbítani, legutóbb 2002. december 4-én szavazta meg azt a BT.)

1998. december 16. - Távoztak Irakból az ENSZ Iraki Tömegpusztító Fegyverek Leszerelését Ellenőrző Bizottsága (UNSCOM) szakértői.

2002. szeptember 16. - Az iraki vezetés beleegyezett az ENSZ fegyverzetellenőreinek feltétel nélküli fogadásába.

2002. október 15. - Irakban 100 százalékos részvétel mellett 100 százalékos támogatással újraválasztották elnöki tisztségében Szaddám Huszeint.

2002. november 8. - Az ENSZ BT elfogadta 1441. számú határozatát, mely szerint Iraknak nyilatkoznia kell fegyverprogramjainak állásáról, s vissza kell engednie az ellenőröket.

2002. november 27. - Az ENSZ ellenőrei újból megkezdték iraki tevékenységüket.

2003. február 5. - Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ BT elé terjesztette az Egyesült Államok bizonyítékait arról, hogy Bagdad nem tesz eleget a BT 1441. számú határozatának.

2003. február 28. - Bagdad elfogadta az UNMOVIC-nak az asz-Szamúd-2 rakéták megsemmisítésére vonatkozó követelését és március 1-jén megkezdte a rakéták megsemmisítését.

2003. március 17. - Kofi Annan ENSZ-főtitkár a BT zárt ülésén bejelentette, hogy a világszervezet beszünteti minden tevékenységét Irakban, és összes munkatársát kivonja onnét, beszűntette az "élelmiszert olajért" programot is.

2003. március 18. - George Bush amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Szaddám Huszein iraki elnöknek és fiainak Irak elhagyására.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

~~12 450 ft~~ 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

~~20 000 ft~~ 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. Az 1956-os forradalom Magyarországon

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Legfrissebb

Legolvasottabb

nyár
Múlt-kor magazin 2018

Játsszon!

Történelmi adattárak

november 22.Mai évfordulók

2000	Meghal Emil Zatopek
1659	Szejdi Ahmad budai pasa 17 ezres hadával Zajkánynál megveri II. Rákóczi György seregét
1971	Meghal Joseph Chester Wilson, a Xerox fénymásoló atyja
Az összes mai évforduló