Keleti paktum járult hozzá a görög kereskedőváros békéjéhez

Régóta foglalkoztatja a régészeket az egyiptomi görög kereskedőváros, Naukratisz kérdése, amelynek lakói szinte már gyanús békében éltek egymás mellett. A Tel-avivi Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője, Alexander Fantalkin új elmélettel állt elő, amely arra ad választ, hogyan éltek a görög telepesek egy idegen földön, hogyan fejlődött a közösség és hogyan alakult ki körükben egy teljesen új identitás.

A Naukratiszt benépesítő görögök egymással hadban álló városállamokból származhattak, de egy olyan kereskedőtelepet hoztak létre, amely a keleti birodalmak védelmét élvezte – ez nemcsak azt magyarázza meg, hogyan tudott egy új kultúra kifejlődni, hanem arra is rávilágít, miként volt képes egy görög gyarmat egyiptomi földön meghonosodni.

Naukratisz két tényező miatt is érdekes – mondta el Fantalkin egy innsbrucki régészeti konferencián. Először is Egyiptom rábólintott, hogy a görög telepesek busás haszonnal kecsegtető kereskedelmi tevékenységet folytassanak a Nílus deltájában. Másrészt a különböző törzsekből származó görögök együtt éltek és imádkoztak, amely egy nemzeti görög identitás kialakulásának irányába hatott.

A kutatók sokáig nem tudtak napirendre térni eme kivételes szimbiózis felett – magyarázta Fantalkin. Kelet-Görögországban a helyieket rettegésben tartották a hatalmas keleti birodalmak, köztük a mai Törökország középső és nyugati részét felölelő Lüdia. A birodalom által igába hajtott görögöknek az adókat is keleti uraiknak kellett fizetniük.

Ennek ellenére a keleti görögök továbbra is figyelemreméltó teljesítményt értek el a tudomány és a kultúra területén, s ugyanennyire megfontoltak voltak, amikor a gazdaságról volt szó. Naukratisz megalapításakor Lüdia szövetségben állt Egyiptommal, s ezt felhasználva gazdag görög kereskedők az észak-afrikai birodalom kegyeibe próbáltak férkőzni, mint Lüdia „görög képviselői”.

Korábban azt gondolták, hogy a görög kereskedők saját elhatározásukból telepedtek meg a Nílus deltájában, teljesen indifferensek voltak a görög államok közötti ellenségeskedéseket illetően, s csak a kereskedelmi szálak kötötték egybe őket. Most ezt kívánja cáfolni Fantalkin elmélete.

„Egyfelől a görögöknek új kereskedelmi lehetőségek jutottak, másrészt adót fizettek annak a birodalomnak, amely meghódította őket. A korábbi elméletekkel szemben Naukratisz nem görög kereskedők egy szabad csoportosulása volt, hanem egy hatalmas befolyással rendelkező birodalom által hozott tudatos döntés eredménye” – mondta el a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai