Újabb magyar történelmi emlékhellyel bővült a lengyel-magyar közös örökség Lengyelországban

Ezzel újabb emlékhellyel bővült a két nemzet múltjának közös örökségében oly gazdag Dél-Lengyelország. Csakhogy míg Szent Hedvig lengyel királynő (Nagy Lajos király leánya) krakkói sírját, az Árpád-házi Szent Kinga által alapított ószandeci (Stary Sacz) zárdát vagy a szintén magyar alapítású Jasna Góra-i (Czestochowa) híres pálos búcsújáró helyet számon tartja a magyar történelmi emlékezet (nem beszélve Krakkó számos más magyar emlékéről vagy Bem József tábornok szülővárosáról, Tarnówról), a Szent Kereszt apátság valahogy kiesett belőle. A kolostor kerengőjében felavatott kétnyelvű, kétcímeres fehér márványtábla, melynek másolatát hamarosan Magyarországon is felállítják, talán változtat valamit ezen a helyzeten, s a Dél-Lengyelországban kalandozó magyar turisták és zarándokok ellátogatnak ezután a különleges hangulatot árasztó Lysa Góra-i apátságba is.

Pedig Szent Kereszt vajdaságnak már a neve is a magyar történelmet idézi. A vajdaság címerében látható kettős kereszt a magyar címer Szent István-i keresztjére utal, s a Lysa Góra környéki helynevek, az apátságban látható freskók beszédesen tanúskodnak egy máig elevenen élő hagyományról, a tragikus sorsú Szent Imre herceg legendájáról.

Ezt Jan Dlugosz, a híres középkori lengyel krónikás beszéli el lengyel történelmében, mely szerint Imre (lengyelül Emeryk) egy alkalommal Vitéz Boleszláv (Boleslaw Chrobry) lengyel királynál vendégeskedvén, egy vadászaton szarvast üldözve jutott fel a Lysa Góra rengetegébe. Már éppen kilőtte volna rá nyilát, amikor hirtelen a vad szarvai között fénylő keresztet pillantott meg. Ezt isteni jelnek vélve megesküdött, hogy azon a helyen kolostort építtet, és odaajándékozza az apjától kapott, ezüstbe foglalt, mellén viselt Szent Kereszt ereklyét, Krisztus keresztjének egy darabját.

Imre kérésére építette volna fel Boleszláv 1006-ban a Szent Keresztről elnevezett bencés monostort. Bár mai történészek az alapítás idejét inkább a XII. század elejére teszik, és Ferdeszájú Boleszláv (Boleslaw Krzywousty) lengyel király nevéhez fűzik, ám egyes vélemények szerint ő is magyar földről hívott szerzeteseket, amikor a somogyvári apátságba zarándokolt. Ők hozták volna magukkal a ma is látható ereklyét, amely egykor Szent Imréé volt.

Az egykori Szent Kereszt bencés apátság a XVI. század történelmi viszontagságaiban elpusztult, és erre a sorsra jutottak a helyén épített későbbi kolostorok is. A jelenlegi barokk stílusú, de román és gótikus elemeket is őrző templom és kolostorépület a XVIII. század végén épült.

Lengyelország felosztása után a mai Szent Kereszt vajdaság cári uralom alá került, az apátságot 1819-ben felszámolták, ahogyan sok más kolostort is - politikai érdekből - az orosz fennhatóság alatt álló kongresszusi Lengyel Királyságban. A szerzeteseket szétkergették, javaikat elkobozták. A Szent Kereszt ereklyét a hívek a Slupia Nowa-i templomba mentették át. A kolostorból börtön lett, amely egészen 1945-ig (tehát a lengyel függetlenség visszaszerzése után is)fennállt. Ma ismét az egyházé, a missziós oblátus szerzetesrend noviciátusa működik benne.

Az egyházi konferenciát és a táblaállítást Molnár Imre, a magyar nagykövetség kulturális attaséja kezdeményezte, a táblaállítás költségeit a lengyel katonai emlékhelyeket, hadi sírokat, hősi temetőket gondozó belügyminisztériumi osztály fedezte, melynek vezetője, Andrzej Przewoznik államtitkár különösen sokat tett a szép elgondolás megvalósulásáért.

A sandomierzi székesegyházban rendezett, Waclaw Swierzawski sandomierzi megyés püspök által celebrált ünnepi koncelebrációs szentmisén a magyar katolikus püspöki kart Katona István egri segédpüspök képviselte, és ugyanő leplezte le és szentelte meg a Lysa Góra-i emléktáblát is. A püspöki misén, majd az apátságban rendezett ünnepi koncerten fellépett a pannonhalmi bencés apátság Szent Márton kórusa, illetve Ferencz Éva énekesnő, és az oblátus rend szerzetesnövendékeinek zsolozsmája is emelte az ünnepség fényét.

MTI

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt