Lenin helyett Lumumbát választották Hódmezővásárhelyen

Elek András történész, a közgyűjtemény munkatársa elmondta, még februárban tettek közzé egy felhívást, amelyben arra kérték a polgárokat, bocsássák az Emlékpont rendelkezésére a birtokukban lévő régi táblákat.

A gyűjtésnek köszönhetően a múzeumba került az egykori Munkásőr, a Lenin, a Lumumba, a Malinovszkij és a Tanácsköztársaság tér névtáblája. A beérkezett tárgyak közül azonban a legérdekesebb a Ságvári Endrét megörökítő és az egykori kommunista újságíró, jogász nevét viselő utcát jelző bronzportré, illetve a szocializmus alaptörvényének dicsőségét hirdető Alkotmány utca kerámiatáblája.

A szakember elmondta, Hódmezővásárhelyen komoly hagyománya van a majolikagyártásnak és más iparművészeti ágaknak. A városban a hetvenes években terjedt el, hogy néhány utcát a hagyományos fekete-fehér fém táblák mellett művészeti alkotásokkal is jeleznek, ekkor készülhetett a Ságvári Endrét ábrázoló dombormű vagy a paragrafusjellel és a kalásszal a szocialista alkotmányt jelképező kerámiatábla.

A történész emlékeztetett rá, Hódmezővásárhelyen néha különös helyzeteket is teremtett az ideológiai alapú utcanévadás: a dél-alföldi városban Leninről nemcsak utcát, de teret is elneveztek. Miután Hruscsov leleplezte a néhai zsarnok bűneit, s a korábbi Sztálin utcát át kellett keresztelni, akkor ez a terület is Lenin nagyságát kezdte hirdetni. Mivel az illetékesek is túlzásnak és egyben nem túl praktikusnak tartották, hogy a néhai főforradalmár nevét egyszerre több közterület is viselje, ezért a „másik” Lenin utcát Lumumba meggyilkolt kongói elnökről nevezte el a városi tanács.

Az Emlékpont múzeum európai uniós forrásból, közel 200 millióból kibővült időszaki kiállítótérében április végén nyílik A változás évei 1988–90: Egy rendszer bukása, egy rendszer születése című tárlat. A muzeológusok az utcanévtáblák segítségével is igyekeznek majd érzékeltetni a fiatalabb látogatókkal, milyen, a kommunista ideológiát tükröző közterületek voltak egykoron Hódmezővásárhelyen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról