2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A földrengést is kibírná a csernobili szarkofág

2008. április 29. 08:00

Az atomenergia-ipar eddigi legnagyobb katasztrófáját okozó csernobili atomerőmű meghibásodott blokkjának szarkofágja biztonságos - jelentették ki szakemberek

Az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa évfordulójának közeledtével Igor Gramotkin, az erőmű biztonságosságának fenntartásával foglalkozó vállalat igazgatója Csernobilban újságíróknak kifejtette: az utóbbi időben javítási munkálatokat végeztek a szarkofágon, és olyan állapotba hozták, hogy egy erős földrengést is kibírna.

Csernobil: a kádári tájékoztatáspolitika csődje


A francia Novarka vállalat képviselője arról számolt be, hogy egy tavaly kötött szerződés alapján megkezdődött az új borítás alapozása. Biztosítani kívánják, hogy az erőmű dolgozói, a környék lakói és a környezet a következő száz évben védett legyen a sugárveszéllyel szemben.

Moszkvában a Fogyasztóvédelmi Felügyelet szerdán honlapján, közleményben adta hírül, hogy az 1986-ban szennyezett területek túlnyomó részén megtermelt élelmiszer fogyasztható, megfelel a normáknak az óvodai és az iskolai étkeztetés, a kereskedelemben kapható élelmiszerek - a kenyér, pékáruk, zöldségek, gyümölcsök -, valamint az ivóvíz minősége.

Tovább csökkent: Csernobil és a hazai napilapok megbízhatósága


Ugyanakkor a Brjanszki és a Kalugai megye háztáji gazdaságaiban termelt élelmiszerek, így a tej, és a vadon termű növények komoly aggodalomra adnak okot, bár két év alatt ott is 59-ről 45-re csökkent azoknak a településeknek a száma, ahol több mint ötezer mintavétel alapján a tej szennyezettségét mutatták ki.

Csernobil erőművében 1986. április 26-án következett be a katasztrófa: a robbanások és az ezek nyomán keletkezett tűz példa nélkül álló nukleáris szennyezést okozott. A katasztrófa okait leginkább az üzemeltetők hibájaként vagy a tervezés hibájaként magyarázzák. Főleg az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában és Fehéroroszországban több mint 180 ezer ember volt kitéve sugárzásnak. A katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vevők ma is állandó orvosi megfigyelés alatt állnak.

Nehéz megítélni, hogy pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan a szövődményekbe haltak bele, sokaknál nem lehet eldönteni, hogy betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 személyt tart nyilván, akiknek halálát közvetlenül a robbanás és következményei okozták. Úgy becsüli, hogy mintegy négyezer ember halálát a katasztrófával összefüggésbe hozható betegségek okozták-okozzák, bár korábbi becslések szerint kimondottan Csernobil miatt 30-40 ezerrel nőtt a halottak száma. Az európai rákos megbetegedések statisztikáiban a csernobili katasztrófára visszavezethető halálesetek lényegében nem mutathatók ki, az esetek száma a természetes ingadozási határon belül mozog.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár