A magyar szabadkőművesek titkai

A SAS-páholyt 1911-ben a budai Hajnal páholyból kiválva 28 szabadkőműves testvér alapította. Vezetőjük (rituális néven Főmesterük) Haypál Benő, református lelkész volt, akit a kamaraerdei Erzsébet Árvaház megalapítójaként ismerhetünk. Azt talán még kevesebben tudhatják róla, hogy ő eskette össze a szintén szabadkőműves Ady Endrét és feleségét, Boncza Bertát, közismertebb nevén Csinszkát.

SAS páholy

A Haypál vezetésével alakuló SAS páholy az akkoriban fénykorát élő Podmaniczky utcai páholyházban tartotta összejöveteleit, ahol heti rendszerességgel, keddenként tartottak munkát (gyűléseket). Elkötelezettségüket bizonyította, hogy ehhez a naphoz 1919 után is ragaszkodtak, bár a találkozások a szervezet betiltása után már nem a hagyományos rituális keretek között zajlottak, mivel a szabadkőművesek ekkortól családtagjaikkal együtt, a Császár-fürdő kertjében üzemelő vendéglőben tudtak csak gyülekezni.

Az 1945-ig tartó betiltás ideje alatt a szabadkőművesek évente legalább egyszer Bécsbe utaztak, hogy az ottani testvérek vendégeiként a rituális kereteket megkövetelő teendőiket ellássák (új tagok felvétele, tisztújítás, stb.). Bécsben külön a magyarok számára tartottak fenn két páholyt, a Labort és az In Labore Virtust, amelyek 1938-ig, Hitler bevonulásáig, azaz a szabadkőművesség ottani betiltásáig működhettek.

Rövid kitérőt érdemel, hogy míg a kiegyezést követően Magyarországon engedélyezték a szabadkőművességet, addig ugyanekkor Ausztriában nem, úgyhogy az osztrák szabadkőművesek abban az időben a magyar testvéreknél találtak "menedékre". Az osztrák testvéreknek nem kellett egészen Budapestig utazniuk, a magyar kőművesség Pozsonyban biztosított nekik munkavégzéshez szükséges körülményeket és munkaengedélyt.

A "szomszédolás", amit 1919-től a magyar testvérek is gyakoroltak, tehát már bevált módszer volt, 1945 áprilisáig tartott, amikor a szabadkőművességet Magyarországon átmenetileg újra engedélyezték. Az izgalmas történet folytatásához bőkezűen szolgál információkkal a páholy weboldala.

Az oldalon vázlatosan publikálják a szabadkőműves-szövetség izgalmas történetét, könyveket ajánl a bővebb ismeretek megszerzéséhez, irányt mutat az interneten való kutakodáshoz a szabadkőművesség témájában, elárulja a szervezethez való csatlakozás, vagyis a páholyba való felvétel feltételeit, sőt, kapcsolatfelvételi lehetőséget is biztosít. Az oldal különlegessége a rövid kvíz, amellyel a látogató kipróbálhatja, mit tud a szabadkőművesek több évszázados történetéről.

"A 20. századi történelem viharaiban többszörösen edzett magyar szabadkőművesek a sorozatos betiltások után is kitartottak. Követőik napjainkban is aktívan végzik munkájukat, küzdenek nemes céljaik eléréséért, féltve őrzik a hagyományaikat" - olvashatjuk a szervezetről.