Hétvégi várkalauz: Kulavár

2007. június 8. 14:00

Székesfehérvártól déli irányban áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta.

Korábban

Hétvégi várkalauz a Múlt-koron

A régészeti kutatások szerint már a 14. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, melynek őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a 16. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító oszmán csapatok Battyánt is megszállták.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

A nagyobb létszámú helyőrség befogadása érdekében a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott. Egy 1568-as zsoldlista szerint védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, akiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei. A török kézen lévő Fehérvár egyik előváraként feladata főleg a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről való híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében a királyi katonaság vette birtokba, majd annak következő évi sikeres ostroma után újra a töröké lett.

Evlia Cselebi világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: "E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják."

Nézegessen még több fotót a várról!

Véglegesen csak 1687 októberében sikerült kiűzni falai közül a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg-katonaság foglalta el. A hadi jelentőségét vesztett palánkvárat az időjárás viszontagságai pusztították el, míg a háromemeletes kőépületben (innen a vár neve, a kula szó törökül tornyot jelent) a helybeli lakosok alakítottak ki gabonaraktárat. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor, napjainkban Fejér megye hódoltságkori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falai között.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Szabadbattyán a Google Maps térképén

Látogasson Szabadbattyánba!