Szlovák újfasiszták monumentális emlékműtervvel álltak elő

A hetvenezer Szlovákiából elhurcolt és elpusztított zsidó tragikus sorsáért felelős Tiso holttestét - történész-kutatások szerint - a halálos ítélet végrehajtása után, a pozsonyi börtöntől karnyújtásnyira fekvő Szent András temetőben, jeltelen sírba temették el, később azonban kihantolták, és a brünni krematóriumban elhamvasztották, hamvait pedig valahol Brünn közelében szétszórták.

A Szent András temetőben lévő egykori sírhely fölé később - valamikor a múlt század hatvanas éveinek elején, máig nem pontosított körülmények között - feltűnő fekete gránitemlékmű került. A Szlovák Nemzeti Egységpárt (SNJ) elnöke, Stanislav Pánis vezényletével a sírhelyet most ismét felnyitották, hogy mielőtt új, monumentális emlékművet állítanak fölé, DNS-vizsgálattal próbálják igazolni: Tiso valóban ott nyugszik.

Tiso halálának körülményei viszont korántsem bizonyosak. A szerdai emlékműavatásig a DNS-teszt eredményei már aligha válnak ismertté, de Pánisnak és társainak nincsenek kétségeik. Bizonyító erejűnek tartják, hogy a most előkerült rózsafüzér-maradvány, a fehér papi gallér, valamint a tokjában meglelt szemüveg, nemkülönben a kiásott combcsont mind Tisóé. Mivel állítólag ezzel együtt egy hiánytalan - Tiso termetével azonosnak vélt - férficsontváz is előkerült a sírgödörből, Pánis feltételezése szerint mindezek cáfolhatják a hamvasztásról és a hamvak szétszórásáról szóló legendát.

Az új Tiso-emlékművet az évfordulón, szerdán fel is avatják. Tiso mai hívei nyilván százszámra lesznek jelen, hiszen a rendszerváltás óta, a szlovák bábállam megalakulásának évfordulóján, március 14-én is minden évben százak gyújtanak gyertyát a fasiszta politikus jelképes sírjánál. Ezután pedig idegengyűlölettől izzó menetelést, nem egyszer "csendesnek" meghirdetett, mégis heves szónoklatokkal és szigorú rendőri figyelemmel kísért demonstrációt rendeznek - rendszerint a szlovák elnöki palota előtt.

Szlovákiában a hivatalos politika határozott elhatárolódása és történelemkritikája ellenére népes hátországgal rendelkeznek a történelmi nosztalgiázók, akik szerint a Tiso-féle csatlósállam a szlovákok első önálló államalakulata volt. A nosztalgiázok a legidősebb korosztályból, a fasiszta eszmék élesztgetői pedig a nacionalista indíttatású, döntően bőrfejű fiatalok közül verbuválódnak. Az idei év első harmadában rengeteget foglalkozott a sajtó a Pozsony-nagyszombati érsek személyével. Ján Sokol az egyik kereskedelmi televízióban elismerő szavakkal szólt a Tiso-rezsim népjóléti politikájáról, ami heves bírálatokat váltott ki, és alkalmat szolgáltatott annak ismételt fölemlegetésére, hogy az érsek a hírhedt kommunista államrendőrség, az StB fizetett ügynöke volt. Sokol ezt a hiteles forrásnak minősülő ügynöklista tanúsága ellenére tagadta.

Tavaly a hatóságok betiltották a bábállam félfasiszta katona szervezete, a Hlinka-gárda egyenruháit utánzó öltözékben masírozó és erődemonstrációkat rendező szlovák Testvéri Közösség (SP) pozsonyi tüntetését. Később hasonló sorsra jutott a párt is, amely azóta civil társulásként ápolja a neonáci és nacionalista hagyományokat.

(Múlt-kor/MTI)