A japán kormány szorgalmazta a háborús bűnösök emlékművét

A 2,5 millió háborús halottnak emléket állító szentély állandó diplomáciai feszültségforrás Tokió és a japán hadsereg által a II. világháborúban megszállt országok között. A kivégzett háborús bűnösök emlékét 1978-ban örökítették meg, és a japán vezetés azóta mindig azt állította, hogy a kormánynak nem volt és nincs erre befolyása, mert a szentély független vallási intézmény.

Most azonban a parlamenti képviselők elé tártak több mint 800 kormányzati, illetve a szentély tulajdonában lévő dokumentumot, s ezekből a közzétevő országos könyvtár egyik tisztségviselője szerint kiderül, hogy a kormány - pontosabban 1969-ben legelőször a háborús halottak ügyeiért felelős egészségügyi minisztérium - szorgalmazta a háborús bűnösök emlékének szentélybeli megőrzését.

A minisztérium eddig titkos útmutatásában olvasható, hogy "a bűnösökről is meg lehet emlékezni, de ezt titokban kell végezni, el kell kerülni róla a bejelentést". A döntés azonban csak lassan született meg, nyilvánvalóan azért, mert a szentély képviselőivel a tárgyalások elhúzódtak.

Abe Sindzo jelenlegi miniszterelnök ugyanakkor visszautasította azt a vádat, hogy az akkori kormány szorgalmazta volna a háborús bűnösök emlékének megörökítését, és kijelentette, hogy az egészségügyi minisztérium csak információt szolgáltatott ki a szentély kérésére. A kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy a végső döntést a szentély hozta meg az ügyben.

Az egyelőre csak a képviselők elé tárt iratok áprilistól mindenki előtt nyilvánosak lesznek.

(Múlt-kor/MTI)