Szakácstanonc érdeme volt a Sacher-torta

Az édesség jóval idősebb, mint az ugyancsak nem ismeretlen Hotel Sacher, amely azonban `csupán` 130 éve létezik. E matuzsálemi kor ellenére vagy éppen emiatt még napjainkban is évente több mint 300 ezer `eredeti Sacher-tortát` készítenek, és - akárcsak a kezdet kezdetétől - kézzel `barackozzák`, azaz barackízt tesznek bele, majd bevonják csokival és csomagolják.

A Sacher-torta Johann Wolfgang Goethe halálának évében, 1832-ben látta meg a napvilágot. Ősrégi alakjában Franz Sacher 16 éves cukrászinas alkotta meg Metternich herceg udvarában, amikor egy díszvacsora napján a főszakács megbetegedett, és az ifjoncra maradt a desszert elkészítése. Olyan sikert aratott vele, hogy amikor tanult cukrászként szemet is gyönyörködtető ínyencségként kezdte árusítani, 30 éves korára meggazdagodott.

Napjaink finom tortája azonban csak az ő Eduard fia fáradozásának köszönhetően született meg (aki különben 1876-ban a Sacher szállodát és a cukrászdát is megalapította): akkor "fejlesztette fel" a csokis édességet, amikor beállt inasnak a híres nevezetes Demel udvari cukrászmesterhez. Igazán ismertté azonban nem utolsó sorban Katharina Pratosnak a szakmabeliek által ma is nagyra becsült "Die Süddeutsche Küche" (A dél-német konyha) című szakácskönyvének köszönhetően vált, amelyben a szerző "Chocolade Torte a la Sacher"-ként dicsérte.

A cukrászsüteményhez csaknem hasonlóan legendásak azok a pereskedések, amelyeket az idők folyamán Sacher és Demel folytatott egymás ellen annak eldöntése végett, hogy melyiküket illetik meg a névhez fűződő jogok. A perpatvar a szálloda igazgatónőjének, Anna Sachernek 1930-ban bekövetkezett elhunytával kezdődött. Annak idején ugyanis Franz Sacher Eduard fia elszegődött Demelhez és az udvari cukrásznak engedte át az "Eduard Sacher-torta" szabadalmi jogát.

Ekkor kezdődött a több szakaszban és egész sor perben lefolyt "tortacsata" a torta közepére felkent második réteg lekvárról, amint azt Sacher bevezette, illetve arról, hogy vaj helyett használhatnak-e margarint a sütéshez. A vita tulajdonképpeni lényege azonban annak eldöntése volt, hogy melyikük szerzi meg az "eredeti" Sacher-torta forgalmazásának jogát. Ezt végül is Sacher szerezte meg, míg az udvari cukrász csupán az időközben minőségi fogalommá lett "Sachertorte" (Sacher-torta) megjelölést használhatja a mai napig. Emellett természetesen számos ausztriai kávéházban és cukrászdában számos változat kapható.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)