Fémet olvasztottak a trák szentélyben

Szenzációs leletek és örökségvédelmi aggályok

2006 november elején a brit Christie's aukciósház bejelentette, hogy árverésre bocsát egy antik bizánci-bolgár tálat. Stefan Danajlov bolgár kulturális miniszter azonban levelet írt a Christie's-nek, amelyben elmondta, hogy a tálat 1999-ben egy kincsvadász találta meg, aki az értékes leletet illegális úton csempészte ki az országból. A brit aukciósház szerint a tálat 1903-ban fedezték fel, és azóta magánkézben, illetve egy múzeum gyűjteményében volt. Danajlov az árverés elhalasztását kérte, és az angol bíróság is tiltó rendelkezést hozott, amit azonban nem vettek figyelembe. Az ezüsttál kikiáltási ára 180 ezer angol font volt, de mivel a licit nem érte el a 300 ezer fontot, az eladás meghiúsult.

November végén ásatások kezdődtek Pazardzsikban a tál eredetének bebizonyítására. Eddig annyit sikerült kideríteni, hogy a település az i.sz. 5-6. századig lakott volt, és a Bizáncba vezető főútvonal mentén feküdt. A tál származási helye azonban még bizonytalan.

Szenzációnak számítanak az északnyugat-bulgáriai Ohoden faluban talált leletek is. A feltárt házak szigetelési rendszere 6000 évvel idősebb, mint a rómaiaké, és itt bukkantak rá Európa legősibb épségben maradt gyermekcsontvázára, és a Balkán legrégibb fazekasműhelyére is. A csontváz novemberben került elő az ősi falu prehisztorikus temetőjéből. A teljesen épen maradt falu mindössze két méter mélyen feküdt a mai talajszint alatt.

A Szvilengrad közelében dolgozó régészek azt is bizonyítani tudják, hogy a trák korszakban agyműtéteket is végrehajtottak. A régészcsoport egy 4000 éves koponyát talált, amelybe sebészi pontossággal lyukat metszettek. Georgij Nerizov vezető régész szerint a koponya i.e. 2500-1800 körüli időből származik, és a rajta lévő lyukat egyértelműen orvosi célból vágták.

Az ohodeni leletek

Augusztusban egy csaknem 7000 éves kőtábla vált ismertté Bulgáriában, amelyen vélhetőleg a világ legrégebbi feliratai olvashatók. Nyikolaj Ovcsarov régész egy magángyűjtőtől szerezte meg a leletet, amelyet már 20 éve felfedeztek. A kb. nyolc centis táblán öt, egyenként két elemből álló jel látható. A lelet nagy hasonlóságot mutat két másik 5000 éves táblával, amelyeket az elmúlt években találtak Bulgáriában.

A Veliko Turnovo megyében fekvő Golemanite falu közelében pedig egy olyan aranyból készült trák mellvért került elő, amelyen a trák naptár ábrázolása látható. A trákok időszámítása szerint az év 12 hónapból és 360 napból áll. Minden évben hozzáadtak az utolsó hónaphoz öt napot. Három évszakot különböztettek meg, és 60 ünnepnapjuk volt. A lelet igen értékes, mivel a trákok nem hagytak maguk után írásos emlékeket, ezért az időről alkotott elképzeléseikről ez az egyetlen tárgy tanúskodik.

Kincsek Rogozenből

A térképészeknek is át kell rajzolniuk az ország térképét, mivel júliusban a közép-bulgáriai Karlovo megyében új várost fedeztek fel. A település a régészek szerint egy hatalmas trák uralkodó székhelye lehetett. A leletek között találjuk az első Bulgária területén talált, görög stílusú cseréptetőt, egy erődítmény falának a romjait, és sok görög eszközt, amelyeket a Földközi-tenger térségéből származó bor behozatalánál használtak. Várnától nem messze egy több ezer éves, 9 méter magas tornyot találtak, amely egy hercegnő védelmét szolgálta. A tornyot hatalmas falak veszik körül, amelyek valószínűleg a kikötőt védték.

A bolgár tengerparton fekvő Sinemorets falu és a Veleka folyó torkolatának közelében egyedülálló trák aranyleletekre - arany- és ezüsttálakra, egy a földistennőt ábrázoló kultikus agyagedényre, egy rendkívül értékes koszorúra és arany fülbevalókra - bukkantak. A bolgár rendőrök nem sokkal később három ősi szekeret és két díszt találtak Sztara Zagora közelében egy elhagyatott szőlőskertben. A bronzdíszítéseket valószínűleg rablók téphették le a szekerekről, és valamilyen oknál fogva a járművet díszítő ezüstöt otthagyták.

1. A trák történelem hiányzó láncszeme
2. Az ókori építészet kincsei
3. Szenzációs leletek és örökségvédelmi aggályok